A 2018-os pénzügyi beszámolók alapján ugyanis az árbevételük mellett a dolgozói létszámukat is tudták növelni. A hazai halászati és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar szereplőinek jövőjét a támogatások mellett a fogyasztási szokások megváltozása és az ezek elérése törekvő különböző kampányok sikeressége fogja meghatározni – mutat rá az Opten összeállítása.

A NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet 2018 évről szóló statisztikai jelentése szerint a hazai halfogyasztás még mindig elég erősen idényjellegű, leginkább a húsvéti és karácsonyi időszakban vásárolnak alapvetően halat a magyarországi fogyasztók. Az éves átlagos halfogyasztás 5-7 kg között mozog, ami még mindig messze elmarad az uniós átlag 20-22 kilogrammjától. Megdönthetetlennek tűnik a pontyfogyasztás túlsúlya, de azért nő az érdeklődés a különböző feldolgozott, illetve konyhakész halászati termékek iránt.

Az Opten szerint kedvező fejlemény az ágazat jövőjével kapcsolatban, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban 18 milliárd forint közelébe emelkedhet a halászati ágazatot érintő pályázati források összege, ez 10 százalékkal meghaladja az előző ciklusét. Az országba érkező halászati források 87 százalékáról a magyar irányító hatóság dönthet majd, míg 13 százalék marad Brüsszel hatáskörében. A következő ciklusban a termelő beruházások mellett akva-élelmiszeripari, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági beruházásokra is tervezik kibővíteni a támogatásokat.

A piaci szereplők tehát ezzel számolhatnak. De kik is ők?

Az Opten adataiból kiderül, hogy a 2018-ban főtevékenységként halászatot és halgazdálkodást megjelölő vállalkozások száma a 2017-es visszaesést követően növekedésnek indult. 2018-ban 288 ilyen profilú vállalkozás működött az országban. Ezzel párhuzamosan a szektor összesített nettó árbevétele 2016 óta egyenletesen emelkedik, 2018-ban majdnem elérte a 18 milliárd forintot. A kedvező eredményeket egyértelműen a 2018. január 1-jén hatályba lépett Áfa csökkentés magyarázza. Szintén kedvező folyamatot jelez, hogy a bevételekkel párhuzamosan az alkalmazotti létszám is emelkedett, hiszen 2015-höt képest 2018-ban 247 fővel többen dolgoznak a hazai halgazdaságokban.

Ugyancsak a cégek stabilitását támasztja alá a felszámolás alá került vállalkozások rendkívül alacsony száma (2016-ban és 2017-ben összesen 1-1 ilyen cég akadt, míg 2018-ban 5), valamint azon cégek csekély száma is, melyek ellen végrehajtási eljárást indítottak. 2017-ben 29 ilyen cég volt, ami a tavaly 12 darabra csökkent. A cégfluktuációs index a vizsgált időszakban hektikusan alakult 7-12 százalék között, ez pedig elmarad az országos átlagtól és a piaci szereplők stabilitását jelzi.

Ha bővebben érdeklik a szektor jellemzői és a fogyasztói igények, olvassa el a Pont itt idei második, Vízválasztó című lapszámát!