Bár már jó néhány év eltelt azóta, hogy elindult a közétkeztetés reformja, úgy tűnik, hogy a minőségi megújulás iránti törekvések valahogy nem érnek célt. A kormányzat 2014-ben forradalmi szabályozást vezetett be a területen, amelynek szándéka az volt, hogy a közétkeztetés a népegészségügyi prevenció egyik zászlóshajója legyen.

Bár az állam jelentős költségvetési forrást biztosít a közétkeztetésre, ennek ellenére a minőség folyamatosan romlik. Ahová csak a jogszabály megengedi, betolakszik az ócska, harmadosztályú helyettesítő élelmiszer. Így kerül a gyerekek tányérjára sajtszerű, tejfölszerű vagy virsliszerű termék a jó minőségű alapanyagok helyett – emelte ki. Ahelyett, hogy a gyermekek széles körben egészséges, tápláló ételhez jutnának, a valóság az, hogy egyre többen morzsolódnak le a rendszerből, lassan már csak azok maradnak, akik rászorultsági alapon, ingyen jutnak az ételhez – hívta fel a lap figyelmét Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésszervezők Országos Szövetségének (Közszöv) elnöke.

Azt a szövetség elnöke is elismerte, hogy a jelenlegi költségszintet nem lehet fenntartani, az alapanyagárak, az energiaköltségek és a bérek növekedése miatt korrekcióra van szükség. Ez ügyben a szövetség a múlt év végén megkereste a Pénzügyminisztériumot is. Finanszírozási oldalról egyébként sincsenek könnyű helyzetben a közétkeztetéssel foglalkozó konyhák, ráadásul a munkaerőhiány is égető problémát jelent az ágazatban. A közkonyhákon dolgozók társadalmi megítélése nagyon alacsony, a vendéglátóhelyek pedig akit csak tudnak, elszipkáznak erről a területről.

A munkahelyi, a kórházi, a bentlakásos, stb. étkezést is magában foglaló közétkeztetési rendszer teljes egészét felül kell vizsgálni, a finanszírozási háttér mellett az összes közétkeztetési folyamat racionalizálására van szükség a termelékenység, az ellátás, a költségek, a munkaerő-optimalizálás, a gépesítettség és a fejlesztések kapcsán is – jegyezte meg az elnök.