„A koronavírus-járvány és az azzal járó teljes bezárás egyik legnagyobb kárvallottja a vendéglátóipar és a turizmus volt. Hónapokra zártak be éttermek, kávézók, hotelek, a vendéglátás és a turizmus egy időre megszűnt működni. Ez a helyzet rengeteg az iparágban dolgozó szakembert sodort megélhetési és egzisztenciális válságba, hiszen nem sok olyan foglalkoztató akadt, aki képes volt hosszú távon fenntartani a bezárások alatt is a foglalkoztatást – vázolta a kialakult helyzet hátterét Juhász Csongor a naponta 15 ezer embert foglalkoztató Prohuman HR-szolgáltató vállalat vezetője.

Sokan váltottak és a logisztikában vagy a kereskedelemben vállaltak állást, majd a járvány lecsengésével sem tértek vissza eredeti szakmájukba. „A problémát tetézi, hogy a környező országokból kevés olyan, angolul jól beszélő vendégmunkás érkezett hazánkba, akik bevethetőek az idegenforgalmi területeken, ahol a vendégek tekintélyes része is külföldi. Az ukrán, szerb vagy más közelebbi, Európai Unión kívüli országból érkező dolgozók jellemzően anyanyelvükön kommunikálva tudnak munkát vállalni. Ez a vendéglátó szektorban nem segít” - tett hozzá.

Megoldások a turizmusban

Azokon a területeken, ahol már nem lehet magyar dolgozókkal betölteni egy-egy pozíciót, és ez a helyzet már huzamosabb ideje fennáll, a vállalatok dönthetnek úgy, hogy vendégmunkásokkal oldják meg a munkaerőproblémákat.
"A külföldi vendégmunkások foglalkoztatása jóval költségesebb, de sokszor ez az egyetlen megoldás az üzletmenet fenntartására. Az ipari és gyártói területek után például a belvárosi vendéglátóhelyeken, hotelekben vagy a Balatonon is egyre több lehet a vendégmunkás a következő években.” - mondta Juhász Csongor.

A budapesti belvárosban ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy-egy felszolgáló nem beszél magyarul és a kommunikáció angolul zajlik. A Prohumannál már évek óta látják, hogy nem csak Magyarországon, de a tágabb régióban is csökken a rendelkezésre álló munkaerő. A vendéglátásban például az Indonéziából és a Fülöp-szigetekről érkező vendégmunkások jelenthetnek nagy segítséget, hiszen esetükben jellemző a megfelelő szintű angol nyelvtudás és általában szívesen dolgoznak ezen a területen.

Ázsiai munkavállalók: erős szűrők

A Magyarországra érkező dolgozókat először saját hazájukban, majd ide érkezve is komoly kiválasztási rendszeren keresztül ellenőrzik, hogy csak a valóban megfelelő tudással és felkészültséggel rendelkezők vállalhassanak munkát. A vendégmunkások kontrollált és szabályszerű foglalkoztatását rendkívül szigorú jogszabályi háttér biztosítja, melynek része, hogy csak az előzetesen akkreditált vállalatokon keresztül lehet vendégmunkásokat egyszerűsített eljárásban foglalkoztatni egyes, unión kívüli országokból és kizárólag meghatározott, kritikus munkaerőhiánnyal küzdő szektorokban.

„Jó hír lehet a vendéglátószektor számára, hogy az indonéz vagy filippínó munkavállalók gondolkodásában Európa egységes megítélés alá esik, nem rendelkeznek preferenciákkal a nyugat-európai országok irányába. A tapasztalatok azt mutatják, hogy számukra a magyar környezet is ugyanolyan motiváló lehet, mint ha például Németországban dolgoznának – emelte ki Juhász Csongor.