A szállodapiaci szereplők szerint a 2020-as év legnagyobb kihívását a kieső bevételek mellett a munkaerőgazdálkodás jelentette. Tekintve, hogy a szállodák legnagyobb költségei a munkabér és az ahhoz kapcsolódó járulékos költségek, a tavaszi bezárásokkal a szállodák a bevételkiesés miatt létszámleépítésre kényszerültek, és a nyár eleji újranyitással rövid idő alatt kellett pótolniuk a hiányzó munkaerőt, amely azonban csak emelt munkabérekkel volt lehetséges, olvasható a BDO Magyarország legújabb szakmai közleményében.

Brutális méretű átlagkereset növekedés

A KSH adatai alapján a TEÁOR szerinti szálláshely-szolgáltatás szektorban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 2020. június hónapban közel 40 százalékkal ugrott meg a 2019-es év ugyanezen időszakához képest országos szinten, Budapesten ennél is drasztikusabb, közel 70 százalékos béremelkedés volt tapasztalható.

Mentette mindenki, ahogy tudta, a munkaerőt

A tavaszi és év végi hónapok alatt a szállodák többsége más-más eszközökkel, de igyekezett megőrizni teljes munkaerőlétszámát, a külsős munkaerő (pl. rendezvényekhez) megszüntetésével, a szerződések módosításával (4-6 órás részmunkaidőbe való áttérés), fizetetlen szabadságok kiadásával igyekeztek lefaragni a költségeken. A felújítás alatt álló, és ezért lezárt, vagy csak részben működő szállodáknál jellemző volt, hogy munkaerő-átcsoportosításokon keresztül igyekeztek fenntartani dolgozóik munkaviszonyát. Ez a gyakorlatban gyakran azt jelentette, hogy az egyébként más munkakörben dolgozó személyzet végezte a felújításhoz-karbantartáshoz köthető munkák egy részét pl. a festést, kertgondozást, bontási és burkolási, valamint az ezekhez köthető takarítási munkálatokat.

Komoly munkaerőhiány

Mindennek ellenére a szálláshely-vendéglátásban dolgozók egy része a bizonytalan helyzet miatt elhagyta a szektort: a KSH adatai alapján 2020 nyarán, összevetve 2019 ugyanezen időszakával a szálláshely-szolgáltatás területen mind országosan, mind a fővárosban közel 70%-os munkaerőhiány volt, mely év végére is csak 40-45%-ra „mérséklődött”. A 2020-as év kapcsán a szállodák vezetői úgy vélik, a létszámleépítés túl későn kezdődött el, azonban a piaci nyitás/zárás bizonytalansága miatt nem volt lehetőség a tervezésre, mindemellett meghatározóan sokan voltak azok, akik önként hagyták el a szektort.

Fizetés-spirál

A 2021. májusi nyitásra vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően a szállodapiaci szereplők egy része főként a hiányzó munkaerő miatt nem tudott azonnal, vagy teljes kapacitással nyitni. A munkaerőlétszám visszaépítése a legtöbb szállodában jelenleg is folyamatban van, melyet a szektorból elvándorolt munkaerő, valamint a részben ebből is adódó jelentős mértékű bérigény-emelkedés is hátráltat. 2021 áprilisában ugyan a nyitva tartó szállodák szabadidős vendéget még nem fogadhattak, az emelkedő bérek már érzékelhetőek voltak, a szálláshely szektorban ez átlagosan bruttó 345 ezer Ft-os, a vendéglátásban bruttó 282 ezer Ft-os bért jelentett.

A béremelések természetesen nem minden piaci szereplőt érintettek egységesen. Az egész éven át nyitva tartó szállodákra nem volt jellemző a már meglévő munkaerő bérének további emelése, sok helyen a korábban betervezett emelések is elmaradtak. A visszanyitó szállodák esetén is az emelt bér főleg az újonnan bekerülő munkaerőt érintette, de érzékelhető egy olyan spirál is, amely a munkaerő elvándorlással együtt jár. 

Sok még a nyitott pozíció

A szektorban lévő munkaerő létszámát tekintve 2019-hez képest áprilisban ugyan már látható volt a visszaépülés kezdete, azonban a 2019-es adatokhoz képest országosan és Budapesten is továbbra is 44-45 %-os munkaerőhiány tapasztalható. A munkaerőpiacon így jelenleg is számos betöltetlen pozíció található, a jelentősebb állásportálokon körülbelül 1300 nyitott szállodai pozíció elérhető, mely vélhetően csak töredéke annak, amekkora igény ténylegesen mutatkozik jelenleg a szállodapiacon. A legtöbb szálloda Front Office területre, szállodai recepciós pozícióra keres munkaerőt, mely önmagában kiteszi az összes szállodai nyitott pozíció 28-35%-át portáltól függően. Jelentős ezenkívül a szállodai vendéglátás (főként éttermi és konyhai pozíciók - 23-25%), illetve a Housekeeping pozíciókra (13-17%) hirdetett munkák aránya.

A helyzet rendeződése nem megy egyik napról a másikra

A teljes létszám visszaépülése akár évekbe is telhet, a szállodák jelentős része azonban egyelőre nem a korábbi teljes kapacitására készül visszaállni, a visszaépülés mértéke nagyban függ a nyári szezon keresletétől, vagy egy esetleges negyedik vírus-hullámtól. A szállodák, mint munkáltatók szempontjából a felépülés nagyban függ továbbá attól is, hogy mi lesz az az üzemméret, melyet a kereslet visszaépülésének függvényében arányosnak tartanak, illetve, hogy milyen eszközökkel tudják majd ellensúlyozni a szektorban jelenleg uralkodó bizonytalan körülményeket, szemben más ágazatok által esetlegesen ígért stabilabb fizetési környezettel és tervezhetőbb munkaidő-szabadidő egyensúllyal, tekintve, hogy pl. a hétvégi munkavégzés a kiskereskedelem, a turizmus és a szórakoztatóipar velejárója.