A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a múlt évben 25 millió 765 ezer vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyek, 5,4 százalékkal többet, mint 2014-ben. A külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma 4,6 százalékkal 12 millió 915 ezerre nőtt, a belföldi vendégek 6,4 százalékkal több, összesen 12 millió 850 ezer vendégéjszakát töltöttek el a szálláshelyeken. A kereskedelmi szálláshelyek az előző évinél 10,4 százalékkal nagyobb, 367,7 milliárd forint bruttó árbevételt értek el 2015-ben.
Kovács István a legfrissebb adatokról elmondta: a belföldi vendégéjszakák növekedése messze meghaladta a külföldiekét, és a szobafoglaltság is szépen javult. A szövetség előrejelzése szerint a szállodák optimizmussal, pozitívan tekintenek az idei évre, óvatos növekedést várnak, ami 2015-nél alacsonyabb lesz. Kedvezőnek nevezte a vendégforgalomra az új légi járatok indulását, az országmarketingre költhető pályázati forrásokat vagy a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjét, amit májusban a fővárosban rendeznek.
Ismertetése szerint a TOP 10 küldőpiacok között Németország vezető helyét őrzi, de a német vendégéjszakák száma a kétezres évek eleje óta felére esett vissza, ez súlyos probléma, amivel foglalkozni kell. Kitért arra is, hogy miközben vidéken 40 százalékkal nőtt a szállodai szobák száma, nem nőtt a külföldi vendégforgalom 2000 óta.
Számos negatív tényező jelent kockázatot
Elmondta: az idei évre kockázatot jelenthet a változatlanul hátrányos adózási helyzet, köztük az áfa mértéke, ahol változást sürgetett. Kedvezőtlennek nevezte a munkaerőhelyzetet, ami nemcsak a szakácsok, cukrászok, vagy felszolgálók körében jelentkezik, hanem a recepciósoknál is. Ez versenyhátrányt jelent, ahogy a felújítások elmaradása is. A szállodák jövedelmezősége nem elegendő a szükséges szállodai felújítások elvégzéséhez - mondta. A főtitkár szerint a migránshelyzet, vagy az unión belüli viták Schengenről szintén nagy kockázatot jelentenek az idei évre. Úgy vélte, a határellenőrzések visszaállítása beláthatatlan károkat okozna az ágazatnak. Budapesten a migránshelyzet miatt októberben, novemberben, és decemberben csökkent a fogaltság az előző évihez képest feltehetően a negatív sajtóhírek hatására, miközben Pozsonyban, Prágában és Bécsben növekedést mutatott.
Kitért arra: az Airbnb-t - mint a közösségi megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) részét - a szállodaszövetség elemzése szerint megtiltani nem lehet, általában nincs szabályozása erre az önkormányzatoknak. Magyarországon van szabályozás, de gyenge, és szigorítani kellene azt - tette hozzá.
Szólt arról is, hogy a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökségről létrehozásáról nem volt szakmai egyeztetés, az azzal kapcsolatban megjelent újsághírekre nem reagálnak. Reményét fejezte ki, hogy a kérdésről lesz szakmai egyeztetés.
Forrás: MTI