Csak minden ötödik munkavállaló tud könnyedén szabadságot kivenni – derült ki a Szallas.hu felméréséből. Amellett, hogy a kivehető szabadnapok egy részével a munkáltató rendelkezik, sok esetben előzetes tervezést és összeegyeztetést igényel, ha valaki kivenne pár napot. Ha sikerült pihenőre menni, az sem garantálja a teljes elszakadást: a megkérdezettek 60 százaléka dolgozott már távolléte alatt.

A munkavállalók háromnegyedét hívta már a főnöke telefonon szabadsága idején, holott kétharmaduknak nem kell elérhetőnek lenni ilyenkor. Az alkalmazottak közel 40 százaléka mégis rendszeresen nézi céges levelezését üdülés alatt is. „A dolgozók harmada ráadásul rendszeresen túlórázik – mondta Keresztes Nóra, a Szallas.hu marketingmenedzsere.

A túlhajszolás ellen az utazás ideális megoldás lehet, a kutatás szerint ez a szabadnapok legelterjedtebb indítéka. Népszerű ok még a hétköznapi ügyintézés (64%), az orvosi vizsgálat (59%) és a családi esemény (47%) is. A felmérés szerint az alkalmazottak 40 százaléka nem tudja, hány szabadnap jár neki még idén, és csak 59 százaléka érzi úgy, hogy megfelelő tájékoztatást kap a munkahelyén ezzel kapcsolatban.

A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy háromnegyedük energikusabban tér vissza munkahelyére távolléte után. Fölényben vannak azok, akik szerint 3-4 nap szükséges a kikapcsolódáshoz, mégis a dolgozók alig több mint fele csak 1-2 szabadnapot hajlandó kivenni egyszerre. Egybehangzóan állítják, rendszeresíteni kellene a rövid szabadságokat, ugyanakkor gyakorlatban a munkavállalók 60 százaléka évente csupán egy-két alkalommal iktat be ilyet, és egyharmad azoknak az aránya, akik ezt legalább évszakonként megteszik. A legtöbben hétvége előtti vagy utáni napokat vesznek ki, meghosszabbítva így a pihenést.

„Könnyebb lenne mini szabadságokat beiktatnunk, ha négynapos munkarendre váltanánk – magyarázta Keresztes Nóra, hozzátéve, hogy a felmérés szerint ötből négyen támogatnák ennek bevezetését. Nehezen áldozzuk be ugyanis a megszámlált napjainkat: csak tízből egy hajlandó bármikor szabadságra menni.

A nyár a sláger, de az ősz is kecsegtető

A felmérésben résztvevők 43 százaléka kora ősszel is beiktat egy üdülést. A Szallas.hu adatai szerint az idei őszi előfoglalások száma 40 százalékkal magasabb a tavalyi év hasonló időszakához képest. A többség szerint az őszi utazás legnagyobb előnye az alacsonyabb ár. „A főszezon ma már inkább szeptember közepéig tart, utána 16-19 százalékkal olcsóbbak a szállások, főleg a hétköznapokon” – mondta Keresztes Nóra. Mellette szól még a kisebb tumultus, az enyhébb időjárás, és nem utolsó sorban az év végi feszültség előtti feltöltődés. Sokan a nyár után már nem tudnak elutazni ősszel is, vagy anyagi okok miatt, vagy felhasználták a szabadságukat addigra. Csaknem minden második válaszadó élne az őszi üdülés lehetőségével, ha nem kellene hozzá szabadságot kivennie - tette hozzá.

A sárguló levelek időszakában a Balaton, Eger, Hévíz, Hajdúszoboszló, Zalakaros és Gyula a legvonzóbb úti célok. A programlehetőségek közül magasan vezetnek a fürdő- és wellnesskínálatok, a vár- és kastélylátogatások, valamint az erdei kirándulás, kilátók felfedezése, és nagy az érdeklődés a gasztronómiai élmények iránt is.