A több mint bizonytalan helyzet egy 2009 őszi jogszabály kapcsán alakult ki. A kormány uniós irányelv alapján rendeletben rögzítette a kereskedelmi szálláshelyek működésének legfontosabb feltételeit, ugyanakkor 2011. július 1-i hatállyal megszűntették a szállodák csillagokkal való kötelező önminősítését.

Az uniós elvek szerint ezzel szabad utat engedtek ahhoz, hogy a szálláshelyek saját szakmai minősítési rendszereket alakítsanak ki. Ha akarnak. A kötelező minősítési rendszer megszűnése szabályozási vákuumot eredményezett, mert a fogyasztók, közvetítők igénylik, hogy legyen valamilyen, mindenki által azonosan értett minősítési rendszer. Vannak olyan szolgáltatók is, akik egyszerűen nem tudják elhinni, hogy ezután nem mondja meg nekik senki, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelniük.

Ezt a szabályozási vákuumot szeretné kitölteni a magyar szállodák 40 százalékát, az összes kapacitás közel háromnegyedét tömörítő Magyar Szálloda Szövetség (MSZSZ) azzal, hogy hazánkban is bevezette a tíz európai országban használatos Hotelstars Union szállodai minősítési rendszert. Ehhez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál (SZTNH) levédették a kategóriarendszert jelző logót, ami félkörívben elhelyezett csillagokat és más grafikai elemeket tartalmaz. A helyszíni ellenőrzéssel kombinált, négy évre szóló önminősítés a legalacsonyabb áron bruttó 181 ezer forintba kerül. A díj tartalmazza egy fémtábla árát is.

Az MSZSZ hivatalos kommunikációja szerint mostantól a szállodák kategóriájának kifejezésére szolgáló csillagokat csak azok a szállodák használhatják, melyek csatlakoznak a szervezet által működtetett minősítési rendszerhez.

Ha ez így igaz lenne, a július 1-ig nem csatlakozó szállodáknak le kellene verniük a bejárati portálokról a csillagokat, be kellene zúzni vagy át kellene festeni a forgalomba lévő reklámanyagaikat, névjegyeiket, át kellene íratni a nevüket csillagokkal megjelenítő összes internetes oldalt, nem szólva a gravírozott, festett evőeszközökről, étkészletekről, ágyneműkről, törülközőkről, formázott szappanokról és más logózott eszközökről, tárgyakról.

A szállodások körében végzett tájékozódásunk alapján biztosra vehetjük, hogy az egységek jelentős része ilyen feltételekkel nem csatlakozik a rendszerhez. Véleményünket erősíti az is, hogy a sürgető határidő ellenére mostanáig csak 15 szálloda minősíttette magát és a jelentkezők száma sem éri el a közel 900 szálloda ötödét.

A rendszerről nekünk nyilatkozók többsége egyszerűen megdöbbentőnek tartja, hogy egy civil szervezet az eddigi ingyenes önminősítésnél nem sokkal többet nyújtó szolgáltatásért százezreket akar kaszálni. Ráadásul úgy, hogy hiányzik a pénzkezelés megfelelő nyilvánossága, átláthatósága nem tudni, kihez, mihez, hová és miért kerül a jelentős összeg.

Az érintett hatóságoknál arra próbáltunk többek mellett választ kapni, valós jogi alapokon nyugszik-e az MSZSZ-nek az az állítása, miszerint a jövőben csak ők használhatják a csillagokat?

Először a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát (SZTNH) kerestük meg kérdésünkkel, ahol Siklós Kata, az ügyfélszolgálat munkatársa elmondta, hogy a védjegyoltalom mindig annak a konkrét ábrának a teljességére szól, amire a bejegyzést kérték. Ha abban például csillagok is vannak, nem jelenti azt, hogy más a jövőben nem használhat csillagokat, csak az érintett ábrát nem használhatja, ha erre egyébként nincs jogosultsága.

Megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turisztikai területének illetékeseit is, hátha van valamilyen általunk ismeretlen szabály, egyezség, ami szerint kizárólagosan csak a Hotelstars Union rendszerében lehetne a hazai szállodákat minősíteni, és másoknak megtiltották volna a csillagok használatát.

A sajtóosztályon keresztül kapott válasz megerősíti azt, amit az SZTNH-tól is megtudtunk: a Hotelstars Union a szálláshelyek minősítésére nem önmagában a csillag szimbólumot, hanem egy grafikus megjelenítést alkalmaz. A csillag szimbólumot önmagában nem lehet védjegyként lajstromoztatni, így nincs is szó a csillagok kizárólagos használatáról. Az NGM szakértője azt is rögzítette, hogy a Hotelstars Union rendszeréhez való csatlakozás önkéntes, a csatlakozni nem kívánó szálláshelyeknek jogukban áll az MSZSZ által kidolgozott minősítési rendszertől eltérni és az általa használt védjegytől eltérő grafikai megjelenítést alkalmazni. Így nincs jogszabályi akadálya annak sem, hogy mások egy másfajta logóban szintén csillagokkal jelezzék a szállodák minőségét. Az NGM szakértője ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy nem feltétlenül könnyíti meg a vendégek eligazodását, ha egy országon belül többféle minősítési rendszer működik. Mivel várható, hogy a szállodák egy része a korábbi központi kategória rendszer megszűnése után sem változtat a jelenlegi csillagos megjelenésén, a Gazdasági Versenyhivatalnál megtudakoltuk, mire számíthatnak azok, akik július 1. után sem csillagtalanítják szállodájukat.

Torjákné Amberger Teréz, a Termelő és Szolgáltató Ágazatok Irodája vizsgáló irodavezetőjétől többek között megtudtuk, hogy egy szolgáltató akkor sértené meg egyértelműen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, ha úgy használná a Hotelstars Union logóját, hogy nincs benne a minősítő rendszerben. Bonyolultabb a helyzet akkor, ha valaki pusztán csillagokat ír, rajzol a szálloda neve mellé, illetve meghagyja az eddigi jelzéseket.

- A szolgáltató akkor is megtévesztheti a fogyasztókat, ha egy már nem létező követelményrendszer szerint jelzi szolgáltatása minőségét, mert egy ideig még élni fognak a közgondolkodásban azok az elvárások, amik például a korábban alkalmazott csillagos minősítési rendszer alapján kialakultak. Ilyen esetben főleg akkor merülhet fel probléma, ha valaki nem annyi csillagot tüntet fel a szálláshely neve mellett, mint amennyit a régi rendszer szerint kellene. Persze, ilyen ügyeket csak konkrétan lehet megítélni és nagyon bizonytalan lehet az eljárás eredménye. Még kétségesebb a jogsértés megállapíthatósága akkor, ha valaki korrekt módon, az akkori követelményeknek megfelelően használna egy korábban létezett minősítési rendszert -véli Torjákné Amberger Teréz.

A kérdés körbejárását a Turizmus Trend április számában folytatjuk. Ott olvashatnak többek között arról, mire számíthatnak azok, akik csillag helyett más grafikai elemekkel akarják kifejezni üzletük vagy az általuk közvetített üzletek minőségi besorolását. Megszólaltatunk néhány szállodavezetőt is arról, melyik utat választják.

A szállodák besorolásával kapcsolatos véleményüket, reakcióikat várjuk a [email protected] email címre.

Győrffy Árpád-Antal Fülöp