Az engedélyek szerint mindez legális, de a tervezők meghamisították az adatokat, és a szálló nagyobb lett még az engedélyezettnél is. A lakók számára kedvező irányba mozdul az ügy, de nem érthető, miért kárpótol az önkormányzat a beruházó helyett is.
Elkészült a szakértői vizsgálat, amely annak járt utána, milyen mulasztások történtek az ötödik kerületben, hogy a körfolyosós házak udvarára felhúzhattak egy hatemeletes szállodát. A lakókat a napfénytől elzáró, a lakások értékét töredékére csökkentő beruházásról a szakértő megállapította, hogy alapvetően szabályosan kapott engedélyt. Meglepetésre az is kiderült, hogy a Molnár utca 35. szám alatti szálloda nagyobb, mint amekkorára tervezték. A tervezők ugyanis trükköztek a számokkal.
A Frigy Antal által készített, és kedd délután az index.hu-hoz eljuttatott szakértői vélemény arra kereste a választ, hogy szabályosan adták-e ki a szálló engedélyeit. Vizsgálták a lakók panaszait az építkezés szabályosságát illetően. Végül arra keresték a választ, hogy az építkezés az engedélyeknek megfelelően zajlott-e. A tanulmány legfontosabb megállapítása nem kedvez a lakóknak. Az építkezés csak úgy történhetett meg, hogy az udvart légudvarnak minősítették, ahová ezért beépíthető egy másik épület. A lakók szerint azonban az udvar, amire ablakaik nyílnak, valódi udvar. Az ablakoktól két méterre álló tűzfal pedig nagy mértékben csökkenti az ingatlanok lakhatóságát. A szakértő ezzel szemben arra jutott, hogy a két épület homlokzata a Havas és az arra merőleges Molnár utcára néz, azaz a hátsó traktus olyan falfelület, amely elé tűzfal építhető. A lakók tehát csak egy légudvarnyi térre jogosultak az ablakaik előtt.
A szakértői véleményről az Index megkérdezte az ötödik kerület alpolgármesterét, Puskás Andrást, aki elismerte: a szakvélemény nem biztos, hogy figyelembe vette azt, hogy az egykor nagy alapterületű lakásokat leválasztották, így egyes lakások minden ablaka a hátsó traktuson van.
A felmérés utolsó megállapítása okozott igazi meglepetést. Kiderült, hogy a ház teljes alapterülete nagyobb az engedélyezettnél. „Súlyos problémának tekinthető, hogy az építési engedély kiadása során az épület tervezője félrevezette a hatóságokat. Így alakulhatott ki, hogy a kivitelezés során az építtető túllépte a maximálisan megengedhető szintterületi mutatót.” „Sajnálatos, hogy a másodfokon eljáró hatóság, a Közigazgatási Hivatal is jóváhagyta ezt a félrevezető tervezői számítást” – mondta az alpolgármester. Az engedélyezett 5,5 helyett 6,3 lett az épület szintterületi mutatója.
Puskás András elismerte, hogy az eltérést sem az önkormányzat, sem a közigazgatási hivatal nem vette észre. Az építési engedély kiadóját azonban nem tudják felelősségre vonni, mivel azóta már a hatodik kerületi hivatalnál dolgozik. Az alpolgármester elmondta, hogy az engedélyezettnél nagyobb alapterület miatt a fővárosi ügyészséghez fordulnak, azt kérték, hogy állíttassák le az építkezést. Ha valóban megsemmisítik az építési engedélyt, akkor az önkormányzat a lakók érdekérvényesítését segítő döntést hozna. Csak akkor adnák ki az újabb építési engedélyt, ha a befektető vállalja, hogy megegyezik a lakókkal, orvosolva a panaszokat. Puskás szerint a megegyezésnél szóba jöhet akár az is, hogy az épületet valameddig visszabontják. Az önkormányzat ráadásul cserelakást ajánl fel azoknak a lakóknak, akiknek minden ablaka a szálloda tűzfalára nyílik. A lakások értékbecslésénél az elfalazott ingatlanok korábbi, az értékromlás előtti előtti árát veszik alapul. Az alpolgármester szerint öt-hat lakás részesülne ebben a felajánlásban. A többi lakónak az önkormányzat jogi segítséget ad, hogy ingatlanjuk értékvesztéséért kárpótlást kapjanak a befektetőtől. Elrendelték továbbá, hogy mérjék fel a kerület összes légudvarát, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő.
Az önkormányzat lépései nyilván örömmel töltik el a szálloda miatt nehéz helyzetbe került lakókat, ugyanakkor kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy ki tehető felelőssé a furcsa beruházásért. Ha ugyanis a szakvélemény megállapításai helyesek, tehát az udvar mégis légudvar, akkor az önkormányzat jogosan adott ki építési engedélyt. Így viszont nem érthető, miért vállal át terheket a befektetőtől. Hiszen a kéményépítés, az elértéktelenedett lakások cseréje és a jogi képviselet is jelentős közpénzeket mozgat meg. Az anyagi áldozatot pedig csak akkor lenne értelme az önkormányzatnak vállalnia, ha maga is mulasztást követett el. (Az, hogy a szálló végül nagyobb is lett, bár súlyos hiba, nem ériniti az eredeti problémát. Egy kisebb alapterületű épület is ugyanennyire elzárná a fényt és a lakások szellőzésését.) Puskás András szerint ebben az esetben az önkormányzat az „emberi oldalt” vette alapul, mert az „önkormányzat felelősnek érzi magát a lakókért”. Ráadásul a házban vannak önkormányzati lakások is, amelyek miatt amúgy is perelnék a Bohém beruházóját, Szy Sándor vállalkozót. Úgy vélik, a lakások értékkülönbözete és a kéményépítés „minimális költséget” jelent. A felajánlások azonban még csak tervek. A jogi segítségnyújtásra Rogán Antal polgármesternek kell rábólintania, a lakások cseréjéről a képviselőtestületi ülés dönt, az legközelebb május végén, majd június közepén ül össze. (Index)
