A török tengeri turizmus 2025-ben eredményei kíválóak: az ország 18 kikötője augusztus végéig közel 1,5 millió utast fogadott, ami 56 százalékos növekedést jelent 2023-hoz és 18 százalékos bővülést 2024-hez képest.
Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.
Mint ezzel kapcsolatos közleményükben írják, adataik szerint Törökország 12 év óta nem tapasztalt ilyen mértékű forgalmat, ami a befektetések, az új útvonalak és a megerősített kikötői infrastruktúra gazdasági hatását is tükrözi.
Fotó: TGA
Főbb számok 2025 első nyolc hónapjából:
1,5 millió utas 18 kikötőben – ez eddig a legmagasabb adat az elmúlt 12 évből
+ 56 százalékos növekedés 2023-hoz, +18 százalékos 2024-hez képest
878 hajóhívás, ami 17 százalékkal több, mint az előző évben
közel 357 ezer utas csak augusztusban – ez minden idők legmagasabb havi értéke
A Török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium által közzétett legfrissebb adatokból az látszik, hogy
Törökország egyre meghatározóbb szerepet tölt be a globális tengerjáró turizmusban, ahol a növekedést nemcsak a kedvező földrajzi elhelyezkedés, hanem az infrastrukturális fejlesztések és a piaci diverzifikáció is támogatja.
A növekedés hátterében tartós befektetések, új útvonalak és a kikötői infrastruktúra modernizálása állnak. A báziskikötőként működő városok térnyerésének köszönhetően a nemzetközi utasok hosszabb tartózkodási idővel számolnak, ami növeli a turisztikai és szolgáltatási szektor bevételeit.
A növekedés fő gazdasági hatásai:
a turisztikai bevételek bővülése
új munkahelyek létrejötte a szolgáltatási szektorban
regionális fejlesztések és infrastrukturális beruházások
a kikötői szolgáltatások, karbantartás és beszállítói hálózat bővülése
A Török Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium adatai szerint az idei szezon végére a szektor várhatóan túlszárnyalja a 600 ezres utas célértéket, ami 130 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Fotó: TGA
A török tengeri turizmus földrajzi eloszlásban is egyre sokszínűbb:
Isztambul: a Galataport révén világszínvonalú tengerjáró központ, amely új városképet teremtett és stratégiai jelentőséget adott a metropolisz kikötőjének.
Kuşadası: az ókori Epheszosz, a festői Şirince és az izmir-i Urla Michelin-ajánlással díjazott éttermei révén a kulturális és gasztronómiai turizmus motorja.
Çanakkale: az UNESCO ideiglenes világörökségi listáján szereplő Gallipoli-félsziget, Trója régészeti területe (UNESCO világörökségi helyszín) és a Trója Múzeum a történelmi turizmus zászlóshajói.
Sinop és Trabzon: a Sümela-kolostor és a hegyvidéki tájak révén új ökoturisztikai potenciált kínálnak.
Samsun: kulturális öröksége a neolitikumtól a függetlenségi háborúig terjed, stabil látogatói érdeklődést biztosítva.
Marmaris: a modern jachtkikötők és természetes öblök révén a luxus- és hajózási turizmus egyik központja.
Az új járat a görögországi Ioannina és az albániai Vlorë között üzemel, a tervek szerint pedig hamarosan az albániai Pogradec is csatlakozik a hálózathoz.
A tavalyi év tapasztalatai alapján több tartalékgép, ügyeleti forródrót, mesterséges intelligencia és új utasbarát fejlesztések segítik a zökkenőmentes utazást.
Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.
