Chris Grayling közlekedési miniszter hatalmas horderejűnek nevezte a döntést, és kijelentette, hogy az új pálya javítja majd az Egyesült Királyság összeköttetéseit a külvilággal, emellett beruházásokat vonz és munkahelyeket teremt.

Nagy-Britanniában évtizedek óta indulatos vita tárgya, és gyakran belpolitikai feszültség okozója a rendkívül szűkös londoni repülőtéri kapacitás bővítésének ügye. Az ellentéteket jelzi, hogy a keddi kormánydöntés után lemondott mandátumáról Zac Goldsmith, a Heathrow szomszédságában fekvő londoni városrész, Richmond alsóházi képviselője, a kormányzó Konzervatív Párt tagja. A döntést Sadiq Khan, London munkáspárti polgármestere is hibásnak nevezte keddi nyilatkozatában.

Öt repülőtér osztozik hat kifutópályán

London öt nagy nemzetközi repülőterén mindössze hat kifutópálya üzemel, miközben például az amszterdami Schiphol repülőtérnek, Heathrow egyik fő kontinentális vetélytársának egyedül hat pályája van.

Csak Heathrow-n - Európa legforgalmasabb repülőterén - működik két pálya, de ezeken is 99 százalékos kapacitással zajlik a forgalom. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb időjárási vagy műszaki probléma is hosszadalmas - esetenként napokra elnyúló - forgalmi fennakadásokat okoz, és csúcsidőszakokban a beérkező repülőgépek fennakadás nélkül is gyakran hosszas körözésre kényszerülnek, mielőtt leszállási engedélyt kapnak.

A lakosok és a környezetvédők ellenzik a harmadik kifutópályát

Heathrow harmadik pályájának legádázabb ellenfelei között vannak a környezetvédő mozgalmak és a helyi lakosság mellett Boris Johnson, az előző londoni polgármester, Nagy-Britannia jelenlegi külügyminisztere. Johnson még polgármesterként előterjesztett tervei alapján a Temze tengeri torkolatában, egy mesterséges vagy egy természetes szigetre kellene építeni egy teljesen új repülőteret, négy kifutópályával, Heathrow-t pedig be kell zárni, és helyén 250 ezer lakosú új nagyváros épülne.

Az új pálya megépítésének engedélyéért a második legnagyobb londoni repülőtér, Gatwick is versenyben volt, de már tavaly nyár óta sejthető volt, hogy a bővítési engedélyt végül Heathrow kapja. A brit kormány által külön e célra életre hívott szakmai testület - Airports Commission - ugyanis ezt javasolta a hosszas hatásvizsgálat után tavaly júliusban közzétett tanulmányában.

A bizottsági ajánlás szerint Heathrow harmadik pályáját a légikikötőtől északnyugatra kellene megépíteni. Felmerült az a lehetőség is, hogy a jelenlegi északi pálya meghosszabbított vonalában épüljön az új kifutópálya, de a bizottsági ajánlás szerint ez jóval kisebb gazdasági haszonnal és kapacitásbővüléssel járna.

Akár 40 új desztinációba repülhetnének innen a repülőgépek

A szakértői bizottság által javasolt megoldás a jelentés szerint 60 év alatt 147 milliárd fontot (52 ezer milliárd forintot) adna hozzá a brit hazai össztermékhez (GDP), 2050-ig 70 ezernél több új állást teremtene, és 40 új célállomás kiszolgálását tenné lehetővé.

A beruházás ugyanakkor a bizottság szerint csaknem 800 lakóingatlan lebontásával járna, és a kiszolgáló infrastruktúrával együtt 23 milliárd fontba (nyolcezer milliárd forintba) kerülne.

A kormány számításai szerint ennél olcsóbban, 17,6 milliárd fontból is végre lehet hajtani a beruházást.

Heathrow-nak évente 480 ezer - naponta átlagosan több mint 1300 - járat indítására és fogadására van hatósági engedélye. A kormányzati előrejelzés szerint az új pálya megépítése után 260 ezerrel bővülhetne az éves járatszám.