A Calyon Bank elemzői szerint az senkit sem lepett meg, hogy a légitársaságok is veszteségesek voltak, az viszont újdonság, hogy a válság legnagyobb vesztesei: a kis cégek tönkrementek, a legnagyobbaknak pedig súlyos veszteségeik voltak még a főszezonban is. Csak annak köszönhetik túlélésüket, hogy nagyobb készpénztartalékkal érte őket a válság. A közlemény szerint miközben több szektorban is fellendülés mutatkozik, a légiközlekedés még nem érzi a válság végét: az utasforgalom Európában január-szeptemberben 5,5 százalékkal, világszinten pedig 5,4 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának forgalmától. Ennek ellenére a járatcsökkentések és a cégbedőlések miatt az ülőhely-kihasználtság 2,3 százalékponttal 77,1 százalékra emelkedett, ami jól mutatja, hogy milyen erőfeszítéseket tett az ágazat a talpon maradásért. Az idén a forgalom és a hozam zuhant, az üzemanyagárak viszont magasak maradtak. A válság sokkal rosszabbul érintette az iparágat, mint az utóbbi évek két komoly krízise, a New York-i ikertornyok elleni támadás és a madárinfluenza-vírus miatti riadalom. A közleményből kiderül, hogy 2008 óta 29 légitársaság mondott csődöt, amit újabbak követnek. Fellendülés csak Ázsiában tapasztalható és a Közel-Keleten. Az idén az új influenza is jelentősen hozzájárult a forgalomcsökkenéshez, ami nehezen számszerűsíthető, de valós fenyegetés marad a következő fél évben is.
A 2003-as SARS (atípusos tüdőgyulladás) járvány tapasztalatai azt mutatják - akkor 20 százalékot esett az utasforgalom -, hogy a vírus hatása még jó ideig negatívan befolyásolja a forgalmat. Az európai légitársaságok a teherszállítástól várják a fellendülést, ám a friss adatok még nem biztatóak. Európában augusztus végéig 18 százalékos volt a teherszállítás visszaesése a tavalyi év hasonló időszakához képest, de a mélyponton már túl van az ágazat az elemzés szerint: januárban 23, augusztusban pedig már csak 9 százalék volt a visszaesés az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A légitársaságok az idén nagy átszervezéseket hajtottak végre. Csökkentették a járatszámokat, törölték a veszteséges utakat, s igyekeztek kisebb vagy üzemanyag-gazdaságosabb gépeket üzemeltetni. Ebben segítségükre volt, hogy a válságot megelőző időszakban szinte minden szereplő elkötelezetten bővítette flottáját, és az új gépek a hatékonyabb kategóriákból kerültek ki. Az új megrendelések egy részét azóta lemondták vagy időben eltolták, mert ma már nem az a kérdés, hogy az utasokat vonzzák-e a szebb, jobb, biztonságosabb és csendesebb gépek, hanem az, hogy lesz-e elegendő utas a gépek törlesztéséhez. S bár valamennyi európai légitársaság jelentős létszámleépítést jelentett be, úgy tűnik, ez még nem lesz elég, és további költségcsökkentésre kényszerül az ágazat, ami különösen a létszámot illetően lesz elkerülhetetlen. Mindezen intézkedések eredményeként a négy legnagyobb társaság kapacitás kihasználtsági mutatói nem romlottak számottevően, ez azonban nem bizonyult elegendőnek a rentábilis üzemeltetéshez. (MTI)
