Molnár Judit, a szövetség szóvivője a tavaly év végi Aeroviva-csődre utalva kiemelte, hogy évente egymillió magyar állampolgár utazik az 1200 bejegyzett utazási irodával, ehhez képest elenyésző a csődök és a csődök által érintett utasok száma. Általában évente három-négy utazásszervező jelent fizetésképtelenséget, és sok esetben elegendő a biztosítási letétjük (kaució) az utasok kártalanítására. A gazdaság más területein, például az építőiparban vagy a kereskedelemben arányaiban jóval több vállalkozás megy csődbe. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy csőd is több a kelleténél, mivel az egész szakmára vet rossz fényt. Az irodák helyzete csődök nélkül sem túl fényes, hiszen az internet térhódítása és a gazdasági válság jelentősen csökkentette bevételeiket. Molnár Judit emlékeztetett arra, hogy gond esetén van igazán szükség az utazási irodák munkájára, ahogy például tavaly, az izlandi vulkánkitörés idején segítettek utasaiknak átfoglalni a járatokat.

A tisztességes irodák munkáját ugyanakkor a feketén működő szervezők is nehezítik.

Az alacsony költségekkel működő, nem adózó vállalkozók könnyen tudnak olcsóbbak lenni hivatalos versenytársaiknál, ugyanakkor hibás teljesítés esetén az utas nem is várhat tőlük kompenzációt. A fekete szervezők elleni határozott fellépés érdekében együttműködik a MUISZ a fogyasztóvédelmi szervezetekkel.

A MUISZ korábban azt is kérte, hogy a határon túli iskolai kirándulások szervezésével megbízott Apáczai Közalapítvány vegye igénybe profi utazási irodák segítségét. Körlevelet is küldtek tagjaiknak, amelyben arra kérték őket, hogy az iskoláknak kedvező áron, minimális haszonkulccsal kalkuláljanak utakat. December végén kiderült, az alapítvány megszűnik, és majdani utódja veszi át a határon túli kirándulások szervezésének feladatát. Molnár Gabriella lobbizik a szakmát felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumnál, hogy a létrejövő új szervezet alapító okiratába foglalják bele, utazási irodák munkáját vegyék igénybe az utaztatás lebonyolítása során. Az érdek-képviseleti szervezet elnöke, Molnár Gabriella elmondta, hogy a szervezet 36 éve alakult, hét állami tulajdonú utazási iroda érdekképviseleteként, ma már 200-nál is több utazási vállalkozás tartozik a tagjai közé. Becslésük szerint a szervezett idegenforgalom több mint 80%-át a szövetséghez tartozó irodák bonyolítják.

MUISZ: Nem a közvetítői kaucióra

A biztosítókkal létrehozandó, közös kármentő alap létrehozását javasolja a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) az utazásszervezői kaució emelése és a közvetítői kaució bevezetése helyett.

Az immár lassan két éve készülő utazási irodai rendeletmódosítással kapcsolatban Molnár Gabriella MUISZ-elnök kiemelte, hogy a szervezet nem támogatja az utazásszervezők kauciójának emelését, mivel véleményük szerint az az utak drágulásához és munkahelyek elvesztéséhez vezetne. Ehelyett az állami ellenőrzés hatékonyságát kell növelni, a szigorúbb, rendszeres ellenőrzésre azonban az illetékes szervnek (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) nincs elegendő apparátusa. Azt a tárcánál még napirenden levő elgondolást sem támogatják, hogy a közvetítő is fizessen kauciót. Ehelyett a biztosítók részvételével közös kármentő alapot javasolnának létrehozni.

Megoldások a fővárosi turizmus problémáira

A fővárosi turizmus problémáiról és lehetséges megoldásairól számolt be a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) sajtóreggelijén. A szövetség összegyűjtötte a fővárosi turizmus normális működését leginkább megnehezítő tényezőket, és a problémák jó részére egyszerű, könnyen megvalósítható megoldási javaslatokat is adott.

Elgondolásaikat eljuttatták az illetékes főpolgármester- helyettesnek és a főváros turizmusért felelős, a közelmúltban nevet váltott szervezete, a BTSZK igazgatójának is. És most lássuk, mit javasol a MUISZ azért, hogy újra növekedési pályára álljon Budapest turizmusa.

Évente 12-13 millió külföldi turista látogat Budapestre, színvonalas fogadásuk nagyon fontos mind az országimázs alakulása, mind a gazdaság szempontjából, hiszen a turizmus nagyon sok vállalkozásnak ad megélhetést, és ezáltal komoly adóbevételt jelent a fővárosnak. Az alábbiakban felsorolt problémák megoldásával Budapest nemzetközi hírneve javulna, a jelenlegi visszaeső tendencia megállna és hosszú távon növekedési pályára állhatnánk – véli a MUISZ, hozzátéve: „ez az érdeke a szövetségünkbe tömörült beutaztató irodáknak és a szállodáknak, idegenvezetőknek, autóbusz-vállalkozásoknak, vendéglátóhelyeknek, múzeumoknak, szórakozóhelyeknek egyaránt. A problémák egy része nem is igényelne különösebb anyagi ráfordítást, mindössze odafigyelést, szervezést és jogszabály- módosítást – biztat a szövetség.

Csak busszal ne!

A turistabuszok parkolása nagyon sok helyen nem megoldott. A legsúlyosabb a helyzet a Hősök terén és a Szent István-bazilika környékén.

Nem indokolt, hogy a turistabuszok nem használhatják a buszsávot, hiszen a BKV buszjáratait nem tartanák fel, viszont a személygépkocsik között araszolva szennyezik a levegőt, és a turistákban is kellemetlen emléket hagy a hosszas felesleges utazás. A Március 15. téren, a Mátyás pince előtt az autóbuszok parkolása – bár van kijelölt parkolóhely – igen kaotikus módon történik, sok esetben „önkéntes” parkolóőrök szedik el a sofőrtől a parkolási díjat.

Itt a piros, hol a WC?

A városban nagyon sok helyen zaklatják kéregetők, hajléktalanok, „itt a piros – hol a piros” játékosok a turistákat, leggyakrabban a Hősök terén, a Gellért-hegyen és a várban, ez rendkívül negatívan hat a turistákra. Egyegy rendőr folyamatos jelenlétével ennek könnyen gátat lehetne szabni. A nyilvános WC-k hiánya óriási probléma mindenhol a városban. Bár látszólag sok illemhely van, többségük nem nyitható, nem használható. Elfogadhatatlan, hogy egy nagyvárosban, amelyet évente több millió turista keres fel, mindössze 36 működő illemhely van (az idegenvezetők felmérése szerint).

Hova és hogyan menjek?

Elfogyott a használható prospektusanyag. Az ideérkező turista – még akkor is, ha online foglalta le szálláshelyét – keresi a szállodákban, Tourinform-irodákban a tájékoztató anyagokat. Szükség lenne a régiek újranyomására vagy új, még több hasznos információt tartalmazó prospektusanyag előállítására.

A meglévő, barna színű, meglehetősen kis méretű irányítótáblák nem megfelelőek.

Egyrészt nem elég feltűnőek, másrészt összevissza szerepel rajtuk a felirat, hol magyarul, hol angolul. Egységes, feltűnő színű, nagyobb méretű, leginkább angol nyelvű irányítótáblákra lenne szükség mindenhol a városban. A Város szíve program, azaz a Kecskeméti utca–Petőfi Sándor utca–Október 6. utca felújítása nagyon fontos, viszont siralmas állapotban van a Rákóczi út és még inkább a Kossuth Lajos utca. Bezárt üzletek, koszos portálok, falfirkák, a bóvlit kínáló üzletek nem méltóak a fővároshoz, ezen haladéktalanul változtatni kellene. Például az üzlettulajdonosnak rendeletileg elő kellene írni, hogy az üzletet csak rendeltetésszerűen használhatja, ellenkező esetben büntetést kell fizetnie. Ezzel elérhető lenne a bérleti díjak csökkentése, és több üzlet költözne vissza a Belvárosba.

További javaslatok

A Belgrád rakparti nemzetközi hajóállomásnál és a Vigadó téri hajóállomásnál a nagy autóforgalomban balesetveszélyes a turisták ki-be szállása. Hiba lenne a romkocsmák tervezett megszüntetése, mert népszerűek és igen nagy turisztikai vonzerőt jelentenek. A Margitsziget közvilágítása nem kielégítő. Sokat javítana a főváros esti képén, ha a Lánchíd mellett a Szabadság híd, a Margit híd és a Erzsébet híd is díszkivilágítást kaphatna. A körúti fák gondozására több figyelmet kellene fordítani, mivel karistolják a többmilliós értékű turistabuszok tetejét, ezt reklamálják a busztulajdonosok. A turistákkal kapcsolatba kerülő BKV-ellenőrök, rendőrök, közterületfelügyelők idegennyelv-tudása igen hiányos, ez sok esetben problémát okoz, egészen egyszerű kérdések esetében is. Az idegen nyelvű tájékoztatók általában hiányoznak a villamosokon, buszokon. Sajnálatos módon a taxisok túlszámlázása még mindig problémát okoz. Mozgáskorlátozottak, kerekes székkel közlekedők számára nagyon sok hely megközelíthetetlen. Kevés a színvonalas éjszakai szórakozóhely, ahol kulturált műsor és a szolgáltatással arányban álló árszínvonal mellett töltheti idejét a vendég.