Budapest-Kuala Lumpur járatot indít a Volotea

Több tényező együttállása esetén válhat valóra a címbeli elképzelés. Ezekből egy a készülő uniós légügyi stratégia azon pontja, mely szerint kétoldalú szerződéseket kiváltó közösségi szintű egyezmények értelmében nemzeti helyett uniós légitársaságot is kijelölhetnének a tagállamok — derült ki egyebek mellett az október 11-12 között Budapesten rendezett CEE Aviation konferencián.

„Lobbista vagyok” — kezdte Thomas Reynaert, az Airlines for Europe (A4E) ügyvezetője. Hozzátette: „Összehozzuk az O'Leary-ket és a Carsten Spohrokat.” Vagyis üzleti modelltől függetlenül igyekeznek a légitársaságokat egy nagy lobbierejű szövetségbe vonni, és Brüsszelt győzködni azokról az évek óta napirenden lévő „örökzöldekről”, melyek növelhetik az európai légitársaságok versenyképességét. Lobbierejüknek komoly nyomatékot ad, hogy a rövid fennállásuk során csatlakozók — pl. Ryanair, Lufthansa-csoport, IAG, Air France-KLM — az európai utasforgalom 70%-át tudják magukénak. 2010-15 között 788 millióról 922 millióra nőtt az európai légi utasok száma. Izland vezeti a listát 57%-kal, de ennek oka az ország légi piacának régóta várt liberalizálása. Magyarország az elsiratott Malév veszte ellenére is 20,8 százalékkal az európai növekedési lista erős középmezőnyében gurítgatja a labdáját. Anca Apahidean, a IATA régiós igazgatója szerint a CEE térség legdinamikusabb növekedését éppen mi produkáljuk. 2035-ig évi 4,32%-os növekedéssel számolnak az A4E-nél Európa egészére, míg a mi térségünkben 4,54-gyel, az Airbus gépeladási adataira alapozva.

Nem költségalapú reptéri illetékek

A mutatók ilyen alakulásához az alacsony olajár mellett elengedhetetlen a versenyképességet biztosító szabályozási környezet európai szintű megteremtése. Az A4E tagállami és uniós döntéshozástól kéri: csökkentsék, de leginkább töröljék el az ágazatot sújtó különadókat, tegyék hatékonyabbá, nemzetállami határoktól függetlenné a légi irányítást, szintén csökkentsék a repülőtéri díjakat. Régi kérések ezek, évek óta napirenden tartják a légitársaságok. A reptéri illetékek 2010-15 között 85%-kal emelkedtek a kontinens top 10 reptéren, míg az átlag 68 százalékra jött ki, mindeközben a repülőjegyek ára 20%-kal csökkent — számolt be Reynaert. Szerinte nem mindig költségalapú az illeték, a „nagyok” visszaélnek domináns szerepükkel, a repülőterek túlárazzák az infrastruktúra fejlesztéseiket, amit a végén úgyis az utas fizet meg. A tagállami ágazati adók kivetésében egyre többen jeleskednek, megszüntetésükben már kevésbé. A kevés kivétel közé tartozik írország és Hollandia. Utóbbiban akkor döntöttek a kivezetés mellett, amikor tudatosult bennük, hogy fenyegetően növekvő létszámban repülnek a hollandok inkább Köln és Brüsszel repülőtereiről.

A légterek és irányítás egyszerűsítése nyomán a PricewaterHouseCoopers kutatása szerint átlag 11,4 perccel rövidülhetnek a menetidők, megszűnne a hub-okon a torlódás légiirányítók sem emberkednének annyit munkabeszüntetéssel, ha például egy francia sztrájk során Svájc vagy Spanyolország át akarja venni az irányítást, ahogy azt felajánlották a legutóbbinál, mivel ennek technikai feltételei adottak. Koszovó légi forgalmát Budapestről irányítják. Ahogy a repülőteret kamerák segítségével látó virtuális irányítótoronynak is, mely a Ferihegyen hamarosan működésbe is léphet — derült ki a légi irányító Hungarocontrolt képviselő Hangyál Sándor előadásából. Az irányításban Magyarország is „szetteli a trendet”: tavaly óta működik a free route, vagyis az ország légterében átrepülő forgalom bármilyen két szabadon választott be- és kilépési pont között fordulópontok nélkül keresztezhet minket. Ugyanez éjjel Németországtól a Fekete-tengerig működik. A légtér egységesítésének előkészítésére Brüsszel 2,5 milliárd eurót biztosítana. Ha e téren nem lép, 2035-re több mint 20 reptér „dugul be”. A légi piac '90-es évek eleji liberalizációja azt vonta magával, hogy a 900 repült útvonalból mára 3 500 lett — tudtuk meg.

Mindeközben Brüsszelben

már készül a 2015 decemberében bejelentett új légiközlekedési stratégia, melyről az Európai Bizottság képviseletében dr. Gergely Máté tájékoztatott. A stratégia elemei részben egybevágnak az A4E által kértekkel, kiegészítve környezetvédelmi szempontokkal. A tervek szerint a jövőben a tagállamok a kétoldalúakat váltó uniós szintű légügyi megállapodásokat köthetnek. E szerint egy tagállam bármely uniós légitársaságot kijelölhetné egy adott útvonal repülésére. Így nem lehet gond ha egy légitársaság de facto igen, viszont de jure, nem nemzeti légitársaság. A témában délkelet ázsiai ASEAN-országokkal, Törökországgal valamint az Öböl menti államokkal kezdeményeztek tárgyalást.

A CEE Aviation-ön elmaradt a nyugati légitársaságok jól megszokott „Öbölözése”. „Közvetlen versennyel nem foglalkozunk” — hárította Reynaert az ezt firtató kérdést. Ugyanakkor az uniótól kért intézkedések egy része a velük való mérkőzést hivatott egyenlőbbé tenni. Volt viszont „fapadosozás”, az újabban gyakorta hangoztatott hibridizálódás megállapításával. „Nincs többé fapados légitársaság” — jelentette ki Thomas Reynaert. Újabban az üzleti utazókért szállnak ringbe egymással. „Egymást üdvözöljük az utcán, amikor az ügyfeleinket látogatjuk” — írta le Ofer Kisch, a Lufthansa közép-európai regionális vezetője találóan a helyzetet.

PSO és long haul

Szóba került a közszolgáltatási szerződés (Public Service Obligation, PSO) alapján üzemeltetett menetrend szerinti járatok indítása. Ilyen az a közbeszerzés, amit a magyar kormány 5 nyugat-balkáni útvonalra írt ki idén, és amire egyedül csak a Wizz Air jelentkezett. Az EU szerint vélt piaci rések kitöltésekor rendben lévő, hogy egy ideig az adófizetők pénzelnek veszteséges útvonalakat, amennyiben a járatok és egy repülőtér a gazdasági fejlődés motorjai lehetnek. Dr. Michael Kerkloh, a müncheni repülőtér vezérigazgatója szerint ahol nincs hatékonyan megközelíthető repülőtér, ott nincs fejlődés. „Legalább egy business jetnek le kell tudnia szállni” — mondta, hozzátéve, hogy a forgalom forgalmat hoz. A cseh CSA képviselője hozzászólásában kétkedett a töltöttséget illetően és hozzátette: PSO keretében üzemeltetett járatok nyitását is piackutatásnak kell megelőznie. „Olyasmi ez, amitől összerándul a testem” — mondta Thomas Raynaert a PSO-ról hozzátéve: különösen akkor, amikor néhány, a versenyfeltételek megteremtésében nem jeleskedő ország választja ezt.

Volt egy kis budapesti long haul ábrándozás. „Ha lenne gazdaságilag értelme, a légitársaságok mindenféle kormányzati támogatás nélkül is egyből nyitnának” — hozott vissza Ofer Kisch mindenkit a valóságba. „A légitársaságok azt kínálják, amit el lehet adni” — tette hozzá. „Megfelelően el vagyunk látva hosszú távú járatokkal, egyetlen átszállással szinte mindenhova eljuthatunk” — nyugtatott Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatója.

Svájci bicska

Ma okos telefonos alkalmazások százai segítik az utazást. „Az utazás svájci bicskája” — mondta David Gomes, a Travelport légi kereskedelmi igazgatója. A légitársaságok milliárdokat ölnek arculat és szolgáltatásfejlesztésre, amit meg is akarnak mutatni és amit megtehetnek a GDS-ek foglalási felületein is. „Ki kell lépni a .com-ról” — hajtotta malmukra a vizet Gomes. Tavaly nagy felhördülést váltott a Lufthansa, GDS-foglalások esetén kivetett, 16 eurós disztribúciós díja. Gomes elmondta: példájukat azonban nem követték. Magyarázata szerint olyan verseny van, amiben nem akar egy Emirates sem lemaradni. Felhívta a figyelmet az egyre nagyobb hányadot kihasító kiegészítő bevételekre. Ebben az amerikai légitársaságok járnak élen. Egy év alatt — 2013-14 — alatt 2,4-ről 4,6 milliárdra nőtt. Tony Barker, a online szolgáltatásaival a kiegészítő bevételek növelését ígérő Paxport vezérigazgatójának előadásából kiderült: a Ryanair 1,9 milliárd dollár bevétele származott a repülőjegyen túli értékesítésekből, az easyJetnek 1,4.


Bárki által elérhető nagysebességű internet a lett légitársaság fedélzetén

Bárki által elérhető nagysebességű internet a lett légitársaság fedélzetén 

A lett airBaltic légitársaság az első, amely ingyenesen bevezeti a SpaceX Starlink nagysebességű internetet az Airbus A220-300-as flottáján.
Előzetes kártérítés landolt a torontói repülőgép-baleset utasainál

Előzetes kártérítés landolt a torontói repülőgép-baleset utasainál  

A Delta Air Lines 30 000 amerikai dollárt (11.500.000 forint) ajánlott fel minden utasnak, aki a hétfőn Torontóban kényszerleszállást végrehajtó repülőgépen tartózkodott.
Latin-Amerikában is ott robognak a zöld buszok

Latin-Amerikában is ott robognak a zöld buszok 

A Flix erősíti jelenlétét a latin-amerikai buszpiacon.
Jól indult az év a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren

Jól indult az év a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 

Minden idők legmagasabb januári utasforgalmával indult az év a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.
Feltűnőbb színt kapnak a szegedi villamosok

Feltűnőbb színt kapnak a szegedi villamosok 

A szürke Tram-train járatok élénk sárga színben pompáznak ezentúl.
Jön az új KRESZ?

Jön az új KRESZ? 

A 27 oldalas dokumentum célja a jelenlegi, nehezen átlátható szabályrendszer korszerűsítése és a mai közlekedési szokásokhoz igazítása.
Minden, ami eddig tudható a Torontóban landoló és átforduló gépről – VIDEÓVAL

Minden, ami eddig tudható a Torontóban landoló és átforduló gépről – VIDEÓVAL 

A baleset egy erős havazást követően történt.
Ezeket az utakat jobb, ha két napig elkerüli

Ezeket az utakat jobb, ha két napig elkerüli  

Kedden és szerdán lezárások lesznek Budapesten delegáció közlekedése miatt.
BKK: hamarosan indul a Flórián téri felüljárók felújítása

BKK: hamarosan indul a Flórián téri felüljárók felújítása 

Március elsejétől lezárják a déli hidat.
Törökország új, nagy sebességű vasúti összeköttetést indít

Törökország új, nagy sebességű vasúti összeköttetést indít 

Az új nagysebességű vonat mindössze 3 óra alatt összekapcsol két fő európai várost.

Interjú

Nagybor vagy semmi

Nagybor vagy semmi 

A Jammertal Borbirok ( JBB ) társtulajdonosa, dr. Szűcs Róbert a vörösbor helyzetéről, kihívásairól.
Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk

Szerepi Szabolcs: Aki kóstolja a borainkat - többet szeretne tudni róluk 

Borturizmusról és fejlődésről mesélt nekünk az Etyeki Kúria üzletfejlesztési-és cégvezetője.
Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban

Lisa Sigl: Alig várom, hogy új trendeket fedezzek fel a vendéglátásban 

Bemutatjuk a Klasszis TopDesign 2024 zsűrijének egy újabb tagját, a linzi designhotel igazgatóját, Lisa Sigl-t.