Az easyJet már 2003 óta szorgalmazza, hogy a légiközlekedés bekerüljön az EU Emisszió-Kereskedelmi Rendszerébe (ETS). Mindazonáltal vitatja, hogy a környezetkímélőbb légitársaságok kialakítását ösztönözné az Európai Bizottság szankciókat tartalmazó csomagtervezete, amelynek kidolgozására kedden kérte fel az Európai Parlament. Az easyJet szerint a tervezet felkarolja az ETS megtorló jellegű elképzeléseit, és további adókat helyez kilátásba, ráadásul az adók csak a kormány bevételeit növelnék, és nem segítenék a környezetvédelem ügyét. Az easyJet által kidolgozott környezeti stratégia három pontja: A légiközlekedésnek az EU már létező Emissziós-Kereskedelmi Rendszerébe (ETS) kellene tartoznia, amelyet mint egy piacalapú mechanizmust hoztak létre a Kiotói Egyezményben foglaltak teljesítésére. Az elgondolás alapja, hogy az emissziós kvóták kereskedelme különböző vállalatok és szektorok között zajlik, így a megtakarítás ott jön létre, ahol a leggazdaságosabb. A második pont szerint át kell alakítani az európai légiforgalmi irányítást. A légitársaságok több mint 30 helyi légiforgalmi irányító szolgáltatóval szembesülnek, ami lehetetlenné teszi két repülőtér közt a legdirektebb úton való repülést. Becslés szerint 12 százalék kerozint (és széndioxid kibocsátást) lehetne megtakarítani a légiirányítás optimalizálásával Európában. A harmadik pont szót emel a nemzeti repülőtereknek nyújtott direkt és indirekt anyagi támogatások ellen. Ez a támogatás az easyJet szerint gátolja a szektor konszolidációját, és lehetővé teszi, hogy a nemzeti vagy vezető légitársaságok gazdaságtalan útvonalakat működtessenek, régi, szennyező és félig üres gépekkel.