Az 1953-ban épített repülőteret több alkalommal is bővítették, utoljára az 1980-as években. Ekkor érte el a pálya a mostani 2500 x 60 méteres formát, amelyen már a modern repülőforgalom is megindulhatott, miután 1990-ben az utolsó szovjet egység is elhagyta a bázist.
A Danubius gyógyszálló vállalat hathatós támogatásával az 1990-es évek második felében két helyi önkormányzat is megpróbálkozott a repülőtér üzemeltetésével, azonban anyagi erőforrások híján gyorsan külső befektető után néztek.
Később a repülőtérben az ír Cape Clear Aviation Kft. látott fantáziát. A vállalkozás által indított beruházással megépült az új utaskezelő-csarnok, a cargobázis és kiépültek a 24 órás működés technikai feltételei. 2007 és 2008-ban a DHL express áruszállító cég is telepített egy An-24-es gépet ide. Majd két turbulens évet követően - mikor az üzemeltetők közül ketten is csődbe mentek - a végleges megoldást 2012 márciusa hozta.
A repülőtér működtetését átvette a 100 százalékban a Hévíz Város Önkormányzata tulajdonában álló Hévíz-Balaton Airport Kft., amely a mai napig is üzemelteti a Hévíz-Balaton légikikötőt.
Hévíz gyógyturisztikai kínálatát kiaknázva a város önkormányzata, a turisztikai szolgáltatók és a repülőtér közösen komoly kampányba kezdett a német és az orosz piacon. Az idei évben mindkét küldőországból 25%-os forgalom- és utasszám-növekedést várnak. A düsseldorfi, drezdai, hamburgi, lipcsei, erfurti és frankfurti járatok kapacitás-kihasználtsága már a 70 százalékot is meghaladja, míg az Air Baltic 50 személyes gépei 60 százalékos telítettséggel közlekednek Rigából. Az orosz piacon úgy tűnik, hogy a charterüzemeltetés a legjövedelmezőbb. Jelenleg heti egy járat érkezik/indul Moszkvába szinte 100 százalékos helykihasználással.
Egy friss piaci felmérés szerint a németországi lefedettség közel teljes, az orosz különjáratok pedig a tervek szerint egész évben üzemelnek majd. Ez újabb komoly beruházást, fejlesztést igényel a repülőtéren a téli szezonra, ahol elsődlegesen a jégtelenítést kell majd megoldani. Az Air Baltic járatok előnye, hogy irányított sales promócióval (SAS kooperációval) a szomszédos skandináv területet is át tudják majd fogni vele.
A reptér 2012-es újranyitása óta a gépmozgások száma megközelítette az évi 1.500 műveletet. Sármellék a környék legnagyobb légi ipari munkaadója is. Az utas-, áru- és gépkiszolgálásban, valamint a repülőtér fenntartásában és a biztonsági szolgálatoknál jelenleg már 50 szakember dolgozik, számuk a fejlesztést követően többszörösére nőhet majd.
A repülőtér potenciálja, mint azt Papp Gábor hévízi polgármester a Turizmus Online-nak összefoglalta, még koránt sincs teljesen kihasználva. Az utasszállításban a teljes kapacitás 300 ezer utas/év körül lehetne, míg a 200 hektáros területen kialakítandó ipari park és cargo center a közvetlen szomszédság és a környező határon túli területek gazdaságainak is biztosíthatna megfelelő (import, export) légi szállítási hátteret.
Jelenleg az áruszállító gépek azonban ad hoc jelleggel repülnek, feles kapacitás tehát van még bőven. A továbblépés feltétele azonban Papp Gábor szerint az üzemeltető személyének pontosítása után az eddigi terület és felépítmény tulajdonviszonyainak tisztázása is. Az ipari és a mezőgazdasági export/import volument a megszokott közúti szállításról feltétlenül a környezetkímélőbb és az esetenként olcsóbb légi szállításra kellene átterelni, melynek a feltételeit még ez évben meg kell teremteni, hangsúlyozta.
A polgármester és hivatala komoly gondot fordít a Balaton és Hévíz valamint a szintén nem távoli Zalakaros gyógyító munkájának, gyógyturisztikai adottságainak összehangolására és fejlesztésére. Minkét városban megindították a „Gyógyászati Nagykövet” programot, melynek során a helyi fürdőorvosok együttműködve a hazai és a külföldi hasonló tudományos és gyógyászati kutatóintézetekkel, biztosítják a betegek minél hathatósabb kezelését.
Az intézetek „follow up” programjai felmérik a már itt járt betegek gyógyulásának tapasztalatait és a legmodernebb berendezésekkel, segítik is azt. Papp Gábor azt is elmondta, hogy az orosz vendégek költik itt tartózkodásuk alatt a legnagyobb összegeket, és ha speciális igényeiket is ki tudják elégíteni, akkor visszatérő vendégekké válnak.
Benkő Attila, a repülőtér ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a hatékonyabb propaganda és a jobb eladás érdekében a repülőtér az önkormányzattal és a gyógyászati intézményekkel közösen tervezi már a külföldi turisztikai vásárokon való részvételt, együttműködve a Magyar Turizmus Zrt-vel. A következő évi megmozdulásokra már most elkezdték a felkészülést.
