Már kimondható, hogy a fejlett világ kiheverte a Covidot, megint sok a légi turista. Most ugyan káosz van a légtérben és a földön is, de ősszel csökkenhet a nyomás. A hosszabb távú turisztikai trendek azonban gyors növekedést jeleznek, a légiipar részét képező gyártói, kereskedői és szolgáltatói szektorok mind nagyot akarnak szakítani Európában, Ázsiában és persze az Egyesült Államokban is. Csak az Airbus például több mint 42 ezer új repülőgépre lát igényt a következő húsz évben.

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) júniusban kiadott idei éves jelentése szerint a következő két évtizedben 2 trillió (magyarul 2 billió, vagyis kétezerszer egymilliárd) dollár értékű fejlesztések várhatók világszerte. Magyarországon az új tulajdonosok (állam+Vinci Airports) több lépcsőben legalább egymilliárd eurós beruházásokat készítenek elő, ezt erősítette meg pár napja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és a francia Vinci vezérigazgatója egy sajtótájékoztatón.

A légiforgalmi infrastruktúra keresleti és kínálati oldala azonban nagy kockázatokat is rejt és a korábbi válságok megmutatták, milyen sérülékeny tud lenni például egy repülőtér üzemeltetője.

Elegendő a Budapest Airportra gondolni, amely nagyot zuhant és csak mostanában kezd kikecmeregni a gödörből. 

Az üzemeltetőkre a lakossági oldalról is növekvő nyomás nehezedik. Londonban, ahol óriási a polgárok ellenállása, még mindig tart az a vita, hogy milyen paraméterekkel építsék meg Heathrow harmadik kifutópályáját. 2020-ban a bíróság már elmeszelte az üzemeltető terveit. Szó van egy hatodik fővárosi repülőtér létesítéséről is, de a civil szervezetek fellépése korlátozza a fejlesztők mozgásterét. Németországban a hamburgi és a düsseldorfi repülőtér bővítése ellen voltak heves tiltakozó akciók. Idén márciusban 25 szervezet aktivistái egyszerre tiltakoztak több nagy európai reptérnél a repülők súlyos környezetkárosítása ellen. Amszterdamban a Schiphol repülőtér üzemeltetője ugyan 20 százalékkal korlátozni akarja az éves gépmozgások számát, de a holland legfelsőbb bíróság a napokban érvénytelenítette ezt a döntést, mert a légitársaságok érdekeinek sérelmét állapította meg. 

"Létezik a zajcsökkentést célzó nemzetközileg elfogadott eljárásrend (Balanced Approach), ami nem tesz lehetővé egyoldalú lépéseket, azt várjuk a holland kormánytól, hogy érvényt szerez ennek és bevonja a cégeket a döntéselőkészítésbe" 

– emlékeztetett az IATA. Itthon a Budapest Airport több éve kezdett programot a zaj csökkentése érdekében, továbbá több milliárd forint értékben ablakcsereprogramot is indított a légifolyosó alatt élők egy része számára.

A cikk folytatását, laptársunk, az mfor.hu oldalán tudja tovább olvasni...