A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia – Turizmus 2.0 célkitűzése, hogy 2030-ra Magyarország legyen Közép-Európa vezető turisztikai desztinációja. Ehhez szükség van nemcsak a budapesti, hanem a vidéki repülőterekre is, ami indokolttá teszi dinamikus fejlesztésüket.
Termék- és szolgáltatásfejlesztés a Balatonnál
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szeretné négy évszakos, családbarát fogadóterületté tenni az ország első számú üdülőrégiójának számító Balaton turisztikai térséget, amihez átfogó termék- és szolgáltatásfejlesztésbe kezdett. Ugyanakkor a tótól csupán néhány kilométerre fekszik a külföldi egészségturisták egyik legkedveltebb úti célja, Hévíz is. A balatoni vendégforgalom növekedését és a szezonalitás oldását nagymértékben segítheti a közeli sármelléki repülőtér, ez is indokolttá tette az állam számára, hogy a létesítményt üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft. 90 százalékos tulajdonrészének, továbbá a területen található ingatlanoknak a megvásárlásával nagyszabású modernizációba kezdjen.
A Nyugat kapuja lehet a balatoni reptér
A cél az utasok európai színvonalú kiszolgálása, az üzem- és repülésbiztonság javítása. A fejlesztések első ütemében a terminálépületek újulhatnak meg, és fontos feladat a menetrend szerinti járatok (újra)indítása is. Legjobb évében a sármelléki repülőtér csaknem 120 ezer utast szolgált ki, a tervezett fejlesztésekkel és a kapacitásbővítéssel ez a szám tovább növelhető. Az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló MTÜ szándékai szerint felújítása után a Hévíz-Balaton Airport lesz a Nyugat kapuja, amiből nem csupán a közeli települések, de az egész térség profitálhat.
További fejlesztések előtt a debreceni légikikötő is
Küszöbön áll a magyar állam többségi, 51 százalékos tulajdonszerzése a debreceni repülőteret üzemeltető Debrecen International Airport Kft.-ben is, amit a város közgyűlése már jóváhagyott. Debrecen 2030-ig szóló fejlesztési stratégiájának kiemelt eleme a nemzetközi repülőtér további nagy léptékű fejlesztése, amely a város vezetése szerint nem valósítható meg komoly állami szerepvállalás nélkül. Az állam már eddig is több milliárd forint értékben nyújtott támogatást a légikikötő infrastruktúrájának fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez, ennek is köszönhető, hogy 2019-re a térség legforgalmasabb repülőterévé válhatott. Abban az évben 600 ezer feletti utasszámával megelőzte Kassát és Nagyváradot is.
A régió fejlődésének motorja
Évi hárommillió utas kiszolgálására alkalmas új terminál, új kifutópálya és gurulóutak építése, valamint kisgépes zóna kialakítása is szerepel a fejlesztési elképzelések között. Az erről szóló tervpályázatot már tavaly év végén lebonyolították. Szeretnék elérni, hogy a Debrecen Airport tartósan a régió legnagyobb forgalmú és legmagasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó repülőterévé váljon. Ezt megalapozza az is, hogy Kelet-Magyarország központjaként Debrecen iránt igen erős a befektetői tőke érdeklődése, nemzetközi sportesemények kedvelt helyszíne, turisztikai teljesítményeinek döntő része a hivatás- és a rendezvényturizmusból származik.
Ferihegy: a versenyképesség garanciája a visszavásárlás
Az államnak határozott, stratégiai szándéka az is, hogy visszavásárolja a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret, ennek érdekében már megtette a lépéseket. Érvelése szerint csak az állami tulajdonszerzés a garancia az ország első számú légikikötőjének olyan színvonalú fejlesztésére és üzemeltetésére, amellyel hosszú távon fel tudja venni a versenyt a térség más fővárosainak reptereivel.
