Papp László (Fidesz-KDNP) kiemelte: a debreceni repülőtér erőssége, hogy vasúti átrakóval is rendelkezik, és ez kiemeli a régiós vetélytársak, a kassai, a nagyváradi, a temesvári és a kolozsvári repülőterek sorából.

A polgármester beszámolója szerint sikerült a kormányzattal arról megállapodni, hogy a gyorsforgalmi útfejlesztésnél a repülőtér is megkapja a bekötési lehetőséget, és az autópálya egyik ága eléri majd a repülőteret, valamint a mellette kiépülő déli ipari parkot.

A régió gazdaságfejlesztése szempontjából hihetetlen előny, hogy decembertől a hajdú-bihari megyeszékhelyet London, Párizs, Brüsszel, Milánó, Eindhoven és Malmö repülőtereiről közvetlen, menetrend szerinti járatokkal lehet majd elérni - jelentette ki.

Papp László emlékeztetett rá, hogy 2008-ban 25 ezer utast fogadott a repülőtér, az áttörést 2012-ben a WizzAir légitársaság londoni és eindhoveni járatának beindítása hozta, az idén pedig már 180 ezerre nő az éves utasszám.

Akár 350 ezer utasa is lehet a repülőtérnek 2016-ban

Miután decembertől a WizzAir bázisrepülőtere lesz a debreceni, jövőre 300-350 ezer utasra számítanak. A tervek szerint új járatok indításával és új légitársaságok megjelenésével 2020-tól elérik az egymilliós éves utasforgalmat - jelezte a távlati terveket Papp László.

Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója elmondta: a 8 ezer négyzetméter alapterületű innovációs inkubátorház 80 százalékos készültségi állapotban van.

Jelenleg 10-15 jelölttel tárgyalnak, akik majd beköltözhetnek a logisztikai bázisba, és akiknek igényeihez igazítják az épület végső kialakítását - fűzte hozzá.

Az innovációs inkubátorház - amelynek egy része a növekvő utasforgalomra tekintettel terminálként funkcionál a jövőben - egy 3 milliárd forint összköltségvetésű projekt része, amelyet 1,3 milliárd forinttal támogatott az Európai Unió - mondta el Herdon István.