A Budapest Airport havas járműparkja akkora, mint amekkorával egy egész magyarországi megye közútkezelő vállalata rendelkezik. Igaz, nagyon szigorúak a nemzetközi normák: az intenzív havazás kezdete után egy órával legalább egy futópályát meg kell tisztítani a hótól. A téli hidegben, havazáskor és ónos esőben jutnak szerephez az emelőkosaras jégtelenítő járművek és személyzetük. Feladatuk, hogy a repülőgépre rakódott hótól és jégtől megtisztítsák a légi járművek szárnyait és kormányfelületeit, az azokba épített mozgó alkatrészeket, így a csűrőket, a fékszárnyakat, orrsegédszárnyakat és interceptorokat. A téli üzemben nemcsak arra kell figyelni, hogy a hóréteg ne fagyjon rá a repülőgép külső felületeire, jelentős többletsúlyt előidézve, hanem arra is, hogy a lefagyott jég ne akadályozza a gép kormányfelületeinek mozgatását a levegőben.
Emiatt a jégtelenítést két fázisban végzik: először forró vízzel kevert oldattal leoldják a lefagyott havat és jeget, míg a második, töményebb oldat azt akadályozza meg, hogy újabb jégréteg képződjön, amíg a gép felszáll. A tapasztalatok szerint a jégmentesítő folyadék nagy hidegben is hatásos, azonban az idő, ameddig védelmet nyújt, a hőmérséklet csökkenésével együtt egyre jobban rövidül. Egy TOC Monitor nevű rendszer megakadályozza, hogy a repülőtérről szennyezett jégtelenítő folyadék kerüljön a csatornahálózatból az élővizekbe. Egy repülőgép jégtelenítése mintegy tizenöt percet vesz igénybe. Ha nagyon intenzív a havazás, akkor a jégtelenítést közvetlenül a futópálya melletti várakozási területen, az ún. remote deicing pad területén végzik, ahonnan az utasszállító gép már rögtön a felszálláshoz gurulhat tovább.
'
