Velencében szálltunk hajóra, ahol meglepődve láttuk, hogy a vakítóan fehér, nyugalmat, eleganciát és biztonságot árasztó csoda mellett még a parti házsor is eltörpül. A recepción bemondtuk a nevünket, majd egy gyors fotó után (azonosítás végett számítógépen tárolják minden utas digitális képét) megkaptuk a mágneses „hajókártyát”, és ettől kezdve a hajóhoz tartoztunk. (Princess, where I belong – szól a Princess új szlogenje). Ezután csupán a kártyára volt szükségünk: ezzel szálltunk fel és le a hajóról, fogyaszthattunk a hajó bárjaiban, próbálhattunk volna szerencsét a hajó kaszinójában, vehettünk volna fel készpénzt.
Azt tudtuk, hogy minden luxushajón dolgoznak magyarok, de a Golden Princessen már a recepción honfitársnőnk, Zsuzsa fogadott minket. Az éttermekben és a kaszinóban is találtunk néhány magyar fiút. A legénység egyébként nemzetközi, akik tucatnyi nyelven értekeznek egymással. Három, egyenként 500 személyes étteremben lehet étkezni, az egész mégis inkább hangulatos kisvendéglőnek tűnik. Asztalonként két pincér várja óhajunk, sóhajunk – a magyar fiúk elmondták, hogy ha egy egész héten át paprikás csirkét szeretnénk enni, akkor a konyha azt főzne.
Azonban ha nincs kedvünk felöltözni, hanem inkább sortban, papucsban szeretnénk helyet foglalni valamelyik étkezéshez, akkor ezt megtehetjük a 14. emeleten található Horizon Courtban. Ez a tágas étterem éjjel-nappal nyitva áll, és itt svédasztalos reggeli, vacsora, snack, uzsonna a választék.
A hajón tényleg 24 órán át tudunk enni a sörözőkben, hamburger- és pizzabárokban, fagylaltozókban. Hogy némileg ellensúlyozzuk a bevitt ételmennyiséget, minden nap sportoltunk valamit: hol a konditerem számos futógépén, vagy beálltunk aerobik- és jógaórákra, vagy teniszeztünk. A kocogópályához túl meleg volt, úgyhogy helyette inkább a négy medencét vagy az ezekhez tartozó pezsgőfürdők egyikét látogattuk meg. Vacsora után megnéztünk egy show-műsort vagy beültünk egy filmre a hatalmas színházterembe, vagy felmentünk táncolni a 17-ik emeleten lévő Skywalker night clubba. Minden este kézhez kaptuk a hajón nyomott újságot, amely felkészített a következő napra – hol kötünk ki, hánykor, milyen programok lesznek a hajón, a kirándulások mikor indulnak, és az esti vacsorán milyen öltözékben illik megjelennünk.
Még egy fontos tény: a hajón telt ház volt – 2600 vendég utazott és kb. 1100 főnyi személyzet. És nem lehetett észrevenni! Az étkezéseknél öt percnél többet nem vártunk semmire. Emlékszem, az volt a meggyőződésem a „cruise” előtt, hogy túl elegáns és feszült lesz a légkör, de nem így volt. A hajó kialakítása és az ott dolgozók is mind biztosítékai a nagyon kellemes, könnyed hangulatnak.
