Szeptember 1-jétől a három említett kisvasút egy szervezeti egységgé alakult - mondta a Turizmus Online-nak dr. Jung László, a társaság vezérigazgatója. Szilásváradi székhellyel önelszámoló üzemként hozták létre az erdészeti vasút üzemet. Az volt a céljuk, hogy ezáltal hatékonyabb gazdálkodást valósítsanak meg, közös arculatot alakítsanak ki és közös programokkal járuljanak hozzá a vendégek kikapcsolódásához. A cég kezelésében levő erdei vasutak közül a leghosszabb a felsőtárkányi, a leglátogatottabb viszont a szilvásváradi, ugyanakkor két ággal: Gyöngyös- Mátrafüred, illetve Gyöngyös-Lajosháza között szállítja az utasokat a Mátra Vasút.
A vezérigazgató azt is hangsúlyozta, hogy a felsőtárkányi kisvasúton 2010-ben 11.000, tavaly 12.200, míg az idei első félévben 9800 vendéget szállítottak. A Mátra Vasúton 2010-ben 48.000, az elmúlt évben 77.300, az idei első hat hónapban pedig 73.000 utas vonatozott. A legnagyobb számban változatlanul a Szilvásvárad-Szalajka völgyi kisvasúttal utaznak. Két évvel ezelőtt 160 ezeren, tavaly már 182 ezren és az idei első félévben 136 ezeren vették igénybe a szolgáltatásukat. Ezek az adatok arra utalnak, hogy 2012 év végéig kiemelkedő látogatottságra számítanak a három erdei vonalon.
Szilvásváradon az elmúlt évek során egy koncentrált kirándulóhely alakult ki, ahol a természeti szépségek mellett, az erdei vasút és a lovas turizmus egyaránt jelen van az idegenforgalmalomban - erősítette meg dr. Jung László. - Ezt mérlegelve jelentős infratrukturális fejlesztéseket valósítottak meg a komfortérzet javítására. Így alakították ki a nagy autóparkolót, továbbá a sétautat és a kisvasutat akadálymentesítették. Ezáltal nemcsak a kerekes székesek, hanem a babakocsival érkező családok is biztonságosan közlekedhetnek.
A kisvasút indító-, illetve a Szalajka völgy felé haladva az úgynevezett köztes állomását újjáépítették, a völgyben pedig a tájba illeszkedő végállomást létesítettek. Ott vasúti kitérőt is létesítettek, így egyszerre két szerelvény közlekedhet. Egy mozdonyt pedig átalakítottak, amely korszerű energiahasznosítással közlekedik. Ezek mellett Szilvásváradon az úgynevezett Villa Negratól a Glorier-tisztásig mészkő szegélyezésű utat építettek.
Az elmúlt időszakban a turisztikai attrakciókat is fejlesztették. Bővítették az erdei iskolára épülő programokat. A kisvasút indító állomásán például kézműves foglalkozásokra, rajzolásra, festésre teremtettek lehetőséget a csoportoknak. A szilvásváradi erdészet központi épületében pedig foglalkoztató termeket nyitottak, ahol az erdő növény- és állatvilágát, illetve az erdőben való viselkedés szabályait ismerhetik meg a látogatók. Interaktív bemutató bázist is nyitottak, ott szakemberek tájékoztatóiból ismerhetik meg az erdő életét az érdeklődők. Mindezek mellett a nagy hagyományokkal rendelkező erdészeti múzeumot is felújították.
Eközben a Mátra Vasutat is fejlesztették, miután 3, 2 kilométer hosszúságban egy új vonalszakaszt építettek a lajosházi végállomást követően egészen a Szalajka házig. A jövőben ott bemutatókat terveznek, illetve esőbeállókat is létesítenek a turistáknak. A felsorolt fejlesztésekre összességében 1,2 milliárd forintot költöttek. Ezekhez a pénzt sikeres pályázati támogatásokkal, önerővel és a tulajdonos segítségével biztosították.
Azt is megtudtuk, hogy az Egeredő Zrt. tervei között hosszabb távú, a turizmust segítő további fejlesztési elképzelések szerepelnek. Így például a "bakancsosoknak" kedvezve a kék túrához kapcsolódnak. Sőt a kék túra elmélete alapján kerékpáros útvonalat is jelölnek ki. A társaságnak a Mátrában és a Bükkben levő vadászházait a következő időszakban turistaházakká alakítják át, melyekhez istállókat is építenek, hogy a lovaglás iránt érdeklődőket is szolgálják. Ezek a házak egyébként segélyállomásokként is működnek majd, melyeket a legkorszerűbb infrastruktúrával szerelnek fel és autókkal megközelíthetők lesznek.
