Ez annál inkább valószínű, mert a végéhez közelednek a szakszervezetekkel folytatott egyeztetések, és folyamatban van a cég – ilyenkor szokásos – vagyonértékelése is. A lap információi szerint a cég privatizációja kapcsán nincs koncepcionális változás a korábbiakhoz képest, hiszen továbbra is érvényben van az a 2004-es kormányhatározat, amely a társaság értékesítése kapcsán a pénzügyi és szakmai kérdésekről rendelkezett. Az állam tehát minden bizonnyal ezután is elvárja a pályázóktól a megfelelő vételár mellett a Malév tőkéjének megemelését, valamint hiteleinek átvállalását és például a nemzeti légitársasági jelleg megtartását. Az ilyen nagyságrendű tranzakciókat, illetve azt a körülményt figyelembe véve, hogy a légitársaságot már többször megpróbálta értékesíteni az állam, a megfigyelők a mostani ügylet lebonyolítását 3-4 hónapra teszik, vagyis akár még az év vége előtt kiderülhet: lesz-e, és ha igen, ki lesz a Malév új tulajdonosa. Az ÁPV Zrt. csaknem egy éve eladásról szóló döntés nélkül zárta le a Malév privatizációját, amelyen akkor két befutó volt: a krasznojarszki központú KrasAir és a magyar befektetők tulajdonában lévő AirBridge Rt., valamint a magyar tulajdonban lévő Aviation Solution Befektetési Konzorcium Kft. Az utolsó fordulóba jutó AirBridge egymilliárdos vételárat és a Malév teljes hitelállományának átvállalását ajánlotta, vagyis a teljes tranzakciós költség 41 milliárd forintot tett volna ki akkori áron – mondták a társaság vezetői, akik akkor azt is hangsúlyozták, hogy ennél kedvezőbb ajánlatot a későbbiekben sem kívánnak tenni. A kormányzat azóta többször is azt hangoztatta, hogy a Budapest Airport rendkívül sikeres értékesítése után a korábbiaknál jobb ajánlatokra számítanak.