Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokra nyújtott be javaslatot, mely elfogadása esetén 2016. január 1-jén lép életbe.
A javaslat több tevékenység engedélykötelességének megszűnését is tartalmazza, többek között az utazásközvetítői és utazásszervezői tevékenységet se kötnék engedély meglétéhez, csupán bejelentési kötelezettségük lenne az ezzel foglalkozó vállalkozásoknak.
A törvénymódosító javaslatban az alábbi olvasható: „A kereskedelmi törvény módosításai (…) a szálláshely-szolgáltatási, valamint utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentését célozzák. A hatályos rendelkezések szerint az említett tevékenységeket hatósági engedély alapján lehet végezni. Az engedélyezési eljárások jelen előterjesztés előkészítése keretében végzett felülvizsgálata alapján a fenti tevékenységek esetében az engedélyezés helyett a tevékenység bejelentése elegendő, különös tekintettel arra, hogy az eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vesz részt. A módosítás a tevékenységekhez szükséges feltételeket, az anyagi jogi előírásokat nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése. Az ügytípushoz kapcsolódó közérdek védelmét, az anyagi jogi előírások érvényesülésének garanciáját a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben a bejelentéssel összefüggésben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja.”
A bejelentett utazásszervezőket és utazásközvetítőket továbbra is a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) tartaná nyilván és ellenőrizné, a javaslatban olvasható:
„6/G. § A kereskedelmi hatóság
a) a kereskedőkről,
b) a működési engedéllyel rendelkező és a bejelentett üzletekről, az üzletek nyitva tartásáról,
c) a bejelentett bevásárló központokról és helyi termelői piacokról, valamint az engedélyezett vásárokról és piacokról,
d) az idegenvezetői tevékenységet folytatókról,
e) a lovas szolgáltató tevékenységet folytatókról,
f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
g) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységet folytatókról,
h) a bejelentett utazásszervezőkről és az utazásközvetítőkről
nyilvántartást vezet.”
A tevékenység azonnali megkezdésének lehetősége nagyobb felelősséggel jár
A törvénymódosítással kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökségi Sajtóirodát is, ahonnan a következő választ kaptuk:
"A Kormány által az Országgyűlés elé terjesztett T/6410. számú törvényjavaslat célja, hogy ténylegesen megkezdődjön a közigazgatási bürokráciacsökkentés, annak érdekében, hogy az állampolgárok számára egyszerűbb és gyorsabb hatósági ügyintézési folyamatok jöjjenek létre, kevesebb személyes ügyintézést kelljen lebonyolítani, kevesebb okmányt kelljen egy hatósági eljárás megindításához benyújtani, és a hatóságok rövidebb eljárási határidőkkel dolgozzanak.
A közigazgatási bürokráciacsökkentés egyik eszköze – az általános eljárási szabályok egyszerűsítése, az ügyintézési határidők csökkentése mellett – az engedélyhez kötött tevékenységek körének szűkítése. E körbe tartozik a kereskedelemről szóló törvény módosítása révén a szálláshely-szolgáltatási, valamint utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység megkezdésével járó bürokratikus terhek csökkentése is.
A bürokráciacsökkentés keretében számos tevékenység – köztük az említett tevékenységek – esetében megszűnik az engedélyezési eljárás, helyébe a bejelentési kötelezettség lép. A korábban engedélyhez kötött tevékenységeket a jövőben már a hatóságnak történő bejelentést követően is lehet folytatni, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelni. Ezen eljárásokban az ügyfél ugyanazon feltételeknek köteles megfelelni, mint az engedélyezési eljárás során, azonban – ellentétben az engedélyezéssel – az ügyfél a bejelentést követően megkezdheti a bejelentett tevékenység folytatását, amit a hatóság a bejelentést követően ellenőriz. Az engedély helyett bejelentéshez kötött ügyekben így kiszámítható időpontban – a bejelentést követően – megkezdhető a tevékenység, formai okok miatt nem húzódik el az eljárás (a jövőben eljárási cselekmények helyett hatósági ellenőrzés történik), és mivel a hatóságnak nem kell döntést hoznia, így az értesítéssel és a jogorvoslattal járó időveszteség is megszűnik.
A törvénytervezetben javasolt módosítás tehát az említett tevékenységekhez szükséges jogi és szakmai feltételeket, követelményeket nem érinti, így a szakmai garanciák nem sérülnek, azonban a tevékenységet folytatni szándékozó személy számára egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá válik a tevékenység megkezdéséhez szükséges adminisztratív feltételek teljesítése.
A tevékenység azonnali megkezdésének lehetősége ugyanakkor nagyobb felelősséget vár el az ügyféltől, mivel a bejelentést követően a hatóság – 8 napon belül – ellenőrzi a jogszabályokban előírt feltételek meglétét, és amennyiben valaki rosszhiszeműen kezd a tevékenység folytatásába, vagy nem felel meg a jogszabályokban előírt kötelezettségeknek, abban az esetben a hatóság az ügyfelet bírsággal sújthatja, de akár a tevékenység végzésétől is eltilthatja.
Ezen ügyekben tehát a közérdek védelmét, az előírások érvényesülésének garanciáját a bejelentés keretszabályairól is rendelkező, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben szabályozott hatósági ellenőrzés és szankciórendszer biztosítja. A bejelentett tevékenység hatósági ellenőrzésére ugyanazon hatóság lesz jogosult illetve köteles a jövőben is, amelyik jelenleg az engedélyezési eljárást lefolytatja.
A törvénytervezet megtárgyalására az Országgyűlés őszi ülésszakán kerül sor, a javasolt változások az előterjesztés szerint 2016. január 1-jével lépnek hatályba. A törvény elfogadását követően kerül majd sor a végrehajtási jogszabályok (kormányrendeletek) megalkotására, amelyek szintén 2016. január 1-jével lépnek majd hatályba.
Ennek keretében – mint minden más, a törvénytervezetben érintett szakterületen – a szálláshely-szolgáltatási, valamint utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység kapcsán is sor kerül majd a jelenleg hatályos, a részletes szabályokat tartalmazó végrehajtási rendelkezéseknek a törvénymódosításból adódóan szükséges módosítására."
Hatékonyabbá válhatna a fekete utazásszervezéssel szembeni fellépés
Dr. Füri Mihályné, a MUISZ Etikai Jogi Bizottságának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy semmilyen feltétel nem változik az utazásszervezői tevékenységnél, minden ugyanúgy megmarad, továbbra sem lehet megfelelő végzettség és utazásszervezői tevékenység esetén vagyoni biztosíték nélkül végezni ezt a tevékenységet. A változás csupán annyi, hogy nem engedélyhez, hanem bejelentéshez kötődik a tevékenység kezdete. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy elegendő megküldeni a jogszabályban meghatározott igazolásokat a hatósághoz, és innentől el lehet kezdeni a tevékenységet, nem kell megvárni a hatóság engedélyező végzését. Amennyiben a benyújtott dokumentumok nem megfelelőek, a hatóságnak továbbra is joga van a tevékenységet megtiltani és bírságot kiszabni. „Az adminisztrációs teher csökkenésével reméljük, együtt jár majd az ellenőrzésre fordítható energia növekedése, és még hatékonyabban tud fellépni a hatóság a jogosulatlan utazásszervezéssel szemben. Ehhez véleményem szerint szükséges lenne a kiszabható bírság mértékét jelentősen emelni” – tette hozzá dr. Füri Mihályné.
A törvénymódosítással kapcsolatban érdeklődtünk az MKEH-nál is, amint választ kapunk a hivataltól, cikkünket frissítjük.
A törvénymódosításról szóló javaslat ide kattintva található.
Forrás: Turizmus Online