"Mondjuk ki, ma a közösségi közlekedés nem elég vonzó - vázolta fel a jelenlegi helyzetet Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, a Budapest Fejlesztési Központ és a Portfolio október 6-i "Vasút a Duna alatt" konferenciáján, majd hozzátette, hogy naponta a belső városmag felé 1 millió ember érkezik autóval, erre kell választ keresni, többek között a légszennyezettség visszaszorítása érdekében.

Fürjes Balázs arról is beszámolt, hogy kormányzati oldalról három fő céljuk van: "Az emberek kényelmesebben és gyorsan jussanak el a céljukhoz, ne legyen dugó és legyen tisztább a levegő."
Három pilléres megoldásban gondolkoznak:

• Az első lépés, - ami meg tudja állítani a közlekedés romlását - az a közlekedés fejlesztése, azon belül is a kötöttpályás fejlesztés.

• A második pillér, a külső körúti elemek fejlesztése, illetve a hiányzó peremhidak, az Aquincumi és a Galvani híd megépítése. Ezek elkerülhetővé teszik a belvárost. A számítások szerint csak a Galvani híd megépítése naponta 30-50 ezer autóval tudja csökkenteni a belváros forgalmát.

• A harmadik eleme a P+R parkolók építése, hogy lehetséges legyen a közlekedési mód váltása.
  
  

  

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia

Egy 20 éves, 4000 milliárd forintos projektről van szó, többségében EU-s forrásokból, amiből 1200-1500 milliárd forint már biztosítva van. Ennek keretében többek között 16 hiányzó megállót építenek, a meglévő vasutakat felújítanák, és a járműparkot is fejlesztenék.

A stratégia célja:

• Minden állomásról óránként legalább 4 vonat induljon Budapestre, amelyekkel legalább 3 metróvonalat el lehessen érni.
• Kétszereződjön meg a budapesti-elővárosi vasútforgalom (ma naponta félmillióan használják) amivel 1 millióra növelhető a használók száma.
• Mindezt egyetlen bérlettel vagy jeggyel lehessen igénybe venni.

A vasúti alagút részletei

Fürjes Balázs elmondta, hogy egyedül a Déli összekötőhíd szolgálja jelenleg Budapest átjárhatóságát. A fővároson a transzeurópai vasúthálózatok szeretnének, de nem tudnak átjutni, ehhez jön hozzá az agglomerációs közlekedés, a személy és teherforgalom. Ezek kiszolgálása érdekében, valamint a Budapesten belüli közlekedők segítésére jönne létre a Duna alatt húzódó vasúti alagút, ami a fejpályaudvarok összekötését, és részben kiváltását is szolgálná. A fejpályaudvarok jelenleg értékes és nagy belvárosi területeket foglalnak el, az átmenő forgalomnak zsákutcát okozva.

"Egy 4 és fél kilométeres alagút megépítés tervezzük, ami a Déli pályaudvar után, még Kelenföld előtt jönne fel a földből. Ezáltal felszabadulna a Nyugati pályaudvar egy jelentős része, az Eiffel-csarnok megtartásával. Eltűnne továbbá a Déli pályaudvar a föld felszínéről, amivel megszűnne Bel-Budán a sínek elvágó hatása. Megnyílnának közösségi- és ingatlanfejlesztésekre ezek a területek - fejezte be előadását Fürjes.