Először mindannyian olyan szigorú ellenőrzésen esünk át az amúgy töküres reptéren (aznap éppen nem fogadtak és nem is indítottak egyetlen járatot sem), amely párját ritkítja – de tény, fő a biztonság.
Szovjet katonai bázis volt, polgári reptér lett
Majd vezetőink elmondják, 22 éve indult a reptéren a kereskedelmi forgalom, előtte szigorúan elzárt szovjet katonai bázisként üzemelt a reptér, és amikor polgári forgalmi célra megnyitották – lőszermentesítéssel kezdték az átalakítási munkát. Centiről centire átvizsgálták a teljes területét, nehogy egy ottfelejtett lőszer tragédiát okozzon.
Hallhatjuk azt is - mint oly’ sok helyen másutt –, itt is 2019 volt a csúcsév, akkoriban 14 nemzetközi menetrendszerinti járat közlekedett a charterek mellett. Az évi utasszám pedig meghaladta a 600 ezer főt. Csak összehasonlításképp: a tavalyi évben, amikor a világ légi közlekedése már magára talált a világjárvány után, 300 ezer utast számláltak Debrecenben, vagyis a felére esett vissza a forgalom - a Covid nelőtti időszakhoz képest.
Fejlesztések a schengeni várók és a check-in pultok területein
Két szinten történik az utaskezelés: egyiken a Schengenen belüli övezetre induló járatokra történik a be- illetve a kiszállás, másikon pedig az övezeten kívülre utazók kerülnek. Számos fejlesztés valósult meg idáig az utazók kényelme és a biztonságos utaztatás érdekében – self check-in pultokat szereltek fel és olyan modern biztonsági berendezéseket szereztek be, amelynek segítségével például már nem kell kivenni a laptopot vagy a telefont a táskából az ellenőrzés során. Valamint nyárra egy gyerek játszósarkot is kialakítanak a váróban – hiszen sok náluk a nyaralásra induló, családos utazó az iskolai szünet idején.
Egyetlen futópálya, bátor rókacsalád, elbontásra ítélt betonrengeteg
Csak egy futópályával rendelkezünk, hallhatjuk egy buszra szállva, ami egy 40 méter széles, 2500 méter hosszú, vagyis elég behatárolt, hogy milyen gépeket fogadhatunk és melyek szállhatnak tőlünk fel: maximum 230 férőhelyesek lehetnek, teszi hozzá vezetőnk. Ahogy azt is, hogy egyszerre 5 db „C” kategóriás gépet tudnak fogadni a debreceni pályán.
Eközben arra leszünk mindannyian figyelmesek, hogy egy gyönyörű róka vadászik épp a futópálya közelében, aztán a távolban feltűnik még egy – és az egyik a másikhoz átkel nagy nyugalomban a kifutón – igaz, profin jobbra-balra tekintget, mielőtt megcélozná a szembe lévő füves területet. Közben elhaladunk egy másik, félig már elbontott futópálya mellett is, ez, mint megtudjuk, még a szovjet idők emlékeként maradt, és elbontás alatt áll – nem éri meg a felújítása. Akárcsak azoknak az egykori szovjet helikopterhangároknak, amelyek egymás mellett sorakoznak – egyikük élettel teli: itt rendezték be a 0-24-ben működő tűzoltóállomást, ahol XXI. századi, szuper járgányok állnak bent a mélyben – azonnali bevetésre készen.
Ajánlásokat ad a debreceni irányítótorony – utasítások híján
Gyönyörködünk a különleges kilátásban – elvégre nem minden nap mondhatja el az ember, hogy felkapaszkodhat egy igazi irányítótoronyba. A kilátás valóban pazar, azonban légi irányításról ez esetben szó sincs, hiszen a debreceni reptér teljes forgalmát, a le- és felszállások engedélyezését nem innen végzik – itt csupán megszívlelendő tanácsokat adnak a pilótáknak, és a manőverezéshez szükséges információkkal látják el őket. A debreceni irányítás derékhadát Vecsésről, a HungaroControl szakemberei látják el. Lövünk pár látványos fotót a torony tetejéről, háttérben a közeli akkumulátor gyárral is – amely a helyiek élénk tiltakozása miatt elég sok hír főszereplője volt az utóbbi időben.
Növekvő úti cél hálózat, évi 2-3 millió utas a csőben
A velünk tartó helyi utazási irodások közül többektől halljuk, hogy aki betér hozzájuk, mindenkinek az első kérdése: Milyen út indul innen, Debrecenből? Azaz könnyű dolga van az itteni irodásoknak és ez a kérdés reményt kecsegtető a reptér menedzsmentje számára is. Megtudjuk azt is, kikből áll a jelenlegi tulajdonosi kör: a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2022 októbere óta 51 százalékban tulajdonosa a reptérnek, mellette a Xanga cégcsoporthoz tartozó Airport Debrecen Holding Vagyonkezelő Zrt., (23,98%) és a helyi önkormányzati tulajdonú Debrecen Vagyonkezelő Zrt., amely 25,02 százalék tulajdonrésszel rendelkezik.
Király Tamás, a Debrecen Airport ügyvezetője elmondja, hogy mintegy 2,5 millió ember él a reptér vonzáskörzetében, és a Financial Times szerint városuk az egyik leggyorsabban fejlődő város európai viszonylatban.
Hamarosan több mint 10 milliárd eurónyi tőke érkezik Debrecenbe - a vásárlóerő növekedésével párhuzamosan természetesen ebből a reptér további fejlesztésére is bőven jut majd.
A jelenlegi Top5 nemzetiség a hozzájuk érkező utasok körében pedig a következő: magyar, román, izraeli, ukrán és brit.
Megtudjuk, áprilistól hat menetrendszerinti járat közlekedik a következő úti célok felé: London, Eindhoven, Larnaca, München Róma és Isztambul. Valamint nagy reményt fűznek a hamarosan újrainduló tel-avivi járat miatt is.
A nyári főszezonban pedig a következő úti célok felé indulhatnak az utasok Debrecenből: Burgaszba, Korfura, Krétára, Zakinthoszra, Hurghadára, Antalyára és a tunéziai Monasztírbe.
Végül Király Tamás a közeljövőben várható fejlesztések közül kiemeli egy új futópálya kialakítását, az utasterminál és a cargo-részen való fejlesztést, lebontják az egykori helikopterhangárokat, a leszállító rendszert is fejlesztik, és mintegy 2-3 millió utasforgalom a távlati cél, amelyet szeretnének megvalósítani.
