Az Európai Bíróság közölte: a légitársaságoknak fel kell készülniük arra, hogy idővel meghibásodások fordulhatnak elő a repülőgépeken, ezért nem lehet erre hivatkozni annak érdekében, hogy elkerüljék a kártérítés kifizetését.

A döntés annak az esetnek a kapcsán született, hogy egy holland utas transzatlanti járata 29 órát késett, miután meghibásodott a repülőgép valamelyik alkatrésze, amelyet ki kellett cserélni. Az utas, Corina van der Lans az ecuadori Quitóból repült Amszterdamba a KLM járatán. A légitársaság szerint a késedelem oka az volt, hogy meghibásodott az üzemanyag-szivattyú és egy hidromechanikai alkatrész, amelyeket légi úton kellett Amszterdamból elszállítani az Ecuadorban tartózkodó repülőgéphez.

A KLM azt is elmondta, hogy a hibás alkatrészek kora nem haladta meg az átlagos élettartamukat, valamint, hogy a gyártó nem adott konkrét iránymutatásokat arra nézve, hogy milyen hibák merülhetnek fel, ha az alkatrész elér egy bizonyos kort.

Ítéletében az Európai Bíróság így nyilatkozott: a körülmények akkor tekinthetők rendkívülinek, ha azok egy olyan esettel kapcsolatosak, amely nem köthető az érintett légi fuvarozó megszokott tevékenységéhez, és az a jellegénél fogva a légitársaság irányításán kívül esik. Egy ilyen meghibásodás megelőzése nem esik kívül a légitársaság kontrollján, hiszen ez szükséges a karbantartás és megfelelő működés biztosításához, amit a légi fuvarozó az üzleti tevékenysége céljából végez. Így az Európai Bíróság szerint a műszaki probléma nem esik a rendkívüli körülmények kategóriájába.

A bíróság szerint a légitársaságnak így a szokásos kártérítést kell kifizetnie, vagy beperelheti a hibás alkatrészek beszállítóját.

Az uniós jog alapján a légitársaságoknak távolságtól függően 250 és 600 euró közötti kártérítési összeget kell fizetniük az utasoknak egy törölt járat után.