„A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.” (MTI) A Fellegi Tamás vezette NFM által 2011 novemberében publikált Fehér könyv a Malév örökségéről című elemzésben ez olvasható: „2010 végén a korábbi Malév-vezérigazgató, Váradi József által vezetett WizzAir feljelentése alapján az Európai Bizottság 2010. december 21-én kelt határozatával hivatalos vizsgálati eljárást indított a Malév Zrt.-t érintő, feltételezetten az Európai Unió szabályaiba ütköző állami támogatási intézkedések ügyében.”

„A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légi cég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen. Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.” (MTI)

„Bár Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyom Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. A tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as 2013. augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba és azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.” (MTI) És volt még Manlév, Blue Nose Air, Hungarian World Airways. A fenti, zavaros kezdeményezéseknél azonban születtek használhatóbb forgatókönyvek is a Malév Swissair és Sabena esetéhez hasonló átalakítására.

Az állami hírügynökség felidézi, hogy Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.

Sajtóinformációk szerint a felszámolás kezdetekor kétszázmilliárd forintot is meghaladó hitelezői igényt becsültek a Malév ügyeit ismerők, ám a hitelezők egyetlen fillért sem látnak. A felszámolóhoz befolyt pénz ugyanis a dolgozókhoz került, de az ő követeléseik kielégítésére sem volt elég, az alkalmazottak az igénybe vett bérgarancia-forrásokat is beleszámolva, átlagosan járandóságuk feléhez jutottak hozzá. A vagyon értékesítéséből 735 millió forint folyt be a felszámoló tájékoztatása szerint, a követelésekből 2,6 milliárd, a zálogokból 207 millió, vagyis összesen mintegy 3,5 milliárd forint gyűlt össze. A Malév felszámolása évekig húzódott, a folyamatot szeptember végén zárták le, a Malévet februárban törölhetik a cégjegyzékből — foglalja össze az MTI.

Ugyanazon év őszén, amikor Váradi József megtette feljelentését, a Travel Service-vezér Farkas Attila egy lapunknak, a Turizmus Trendnek adott interjúban szintén a Malévet ekézte. Mikor azt kérdeztük tőle, szerinte, mi lesz a Feriheggyel, ha a forgalmának majd' felét hozó Malév kidől, azt felelte: „Létezik számos más légitársaság, a Budapest Airportnak az lenne a dolga, hogy küzdjön meg értük.” Megküzdött. És kiderült, Malév nélkül is van élet, valamint az is, hogy a gyorsan változó európai légiközlekedési piacon a nemzeti légitársaság fogalmát sem kell olyan szigorúan venni, mint az a légiközlekedést szabályozó, kétoldalú állami egyezményekben szerepel.