A kínai Harbin Műszaki Intézet egy laboratóriumának kutatócsoportja olyan új technológiát fejlesztett, amellyel a tengeralattjáró szélsőségesen nagy sebességgel száguldhat. Li Fengcsen professzor szerint a gyorsasághoz szükséges, komplikált "légbuborékot" is meg tudják teremteni az új technológiával - számolt be róla South China Morning Post.

A víznek nagyobb az ellenállása, mint a levegőnek, ezért a hagyományos tengeralattjáró lassabb, mint a repülő. A hidegháború idején azonban a szovjet hadsereg kidolgozta a szuperkavitációnak nevezett technológiát, mellyel a torpedót légbuborékba burkolják, hogy a vízellenállás problémáját kiküszöböljék.

5800 km/h

A szovjet Skval szuperkavitációs torpedó elérte a 370 kilométeres óránkénti sebességet is, ami gyorsabb, mint bármely hagyományos társa. Az új technológiával elméletben a víz alatti hangsebességet, vagyis óránként körülbelül 5800 kilométert is elérhetnek, így az Atlanti-óceánt egy óránál rövidebb idő alatt, Csendes-óceánt mintegy száz perc alatt szelhetnék át a Kaliforniai Műszaki Intézet 2001-es adatai szerint.

Az új tengeralattjárónak két nagy problémával kell megküzdenie: hatalmas, majdnem száz kilométeres óránkénti sebességgel kell a víz alatt "kilőni", hogy létrehozza és fenntartsa a légbuborékot. A másik gond az, hogy rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel kormányozni a hajót, mert a buborékon belül helyezkedik el, így nincs közvetlen kapcsolata a vízzel.

Utassal még nem tesztelték

Eddig csak ember nélküli járműveken sikerült alkalmazni az eljárást. Li szerint azonban kutatócsoportja mindkét problémát képes áthidalni innovatív eszközökkel. Szuperkavitációs tengeralattjárójuk felszínét folyamatosan folyékony hártya vonná be. Noha ezt a hártyát a víz lemossa, míg rajta van, kisebb sebesség mellett jelentősen csökkenti az ellenállást. Amint a tengeralattjáró eléri a 75 kilométeres óránkénti sebességet, átlépne a légbuborékos fázisba. A jármű felszínét borító folyékony hártya az irányítást is segíthetné, mert a hajó különböző részein eltérő mértékű súrlódást lehetne vele elérni - magyarázta Li.

Erős víz alatti rakétamotorra is szükség lesz, hogy a jármű hatósugara nagyobb legyen. A hajdani szovjet szuperkavitációs torpedókat csak 11-15 kilométeren belül tudták használni.
Li az új technológia további hasznosítási módjaival kapcsolatban arról beszélt, hogy azt a későbbiekben a katonai célokon kívül a víz alatti polgári szállításban lehetne alkalmazni. Emellett a sportban is lehet szerepe: a technológiát felhasználó úszódressz kifejlesztésével olyan erőfeszítés nélküli lehet az úszás, mintha az ember repülne - fejtette ki a professzor.