Az utasokat érintő legszembetűnőbb változás, hogy a Frankfurtban, Koppenhágában és Münchenben átszállókat ezentúl nem vizsgálják át még egyszer, illetve nem veszik el tőlük a ferihegyi tranzitban vásárolt folyadékot. A ferihegyi repülőtér biztonsági hiányosságaira egy tavaly nyári uniós audit során derült fény. Az ellenőrök kifogásolták például, hogy a repülőtér biztonsági zónájába túl sokan, több mint tízezren mehettek be. Épp ezért idén tavaszra 2,5 milliárd forintból egy új, közel 20 kilométer hosszú kerítés felépítésével egy belső zónát (Security Restricted Area, röviden SRA) hoztak létre, amely a kifutópályákat, gurulóutakat, a terminálok tranzitterületeit öleli fel. Ide már csak hét-nyolcszázan léphetnek be. További problémát jelentett, hogy az utasok biztonsági ellenőrzésével túl kevesen foglalkoztak: a szükséges öt helyett mindössze három ember jutott egy-egy ellenőrző pontra. Az uniós audit nyomán további több mint ötven embert képeztek ki erre a feladatra. Az ellenőrök a poggyászvizsgálattal is elégedetlenek voltak: a 2B terminálra félmilliárd forintért kellett új átvilágítóberendezést vásárolni. A feltárt hiányosságokról a magyar hatóságok mellett a külföldieket is értesítették. Minden ország, illetve légikikötő saját hatáskörben dönthetett arról, hogy a ferihegyi utasokat és poggyászokat „tisztának” (clear) vagy „nem tisztának” (not clear) minősíti. Noha az európai repülőterek döntő többsége továbbra is elfogadta a ferihegyi utas- és poggyászbiztonsági ellenőrzés eredményét, Frankfurtban, Koppenhágában és Münchenben inkább az újbóli átvizsgálás mellett döntöttek.