A Birminghami Egyetem és a bécsi Ludwig Boltzman Régészeti Intézet kutatóinak vezetésével 2010-ben indult négyéves kutatási program, hogy geofizikai módszerekkel - egyebek mellett magnetométer, "földradar" (GPR, ground penetrating radar), 3D lézerszkennerek - segítségével megismerjék, hogy mit rejt a talaj Stonehenge környékén. A Stonehenge Hidden Landscapes projekt előzetes eredményeit a Birminghamben zajló brit tudományos fesztiválon ismertették a kutatók - olvasható a Birminghami Egyetem honlapján.

17 szentély, 6 ezer éves épület

A föld mélye Stonehenge környékén korábban ismeretlen struktúrák sokaságát rejti. Halomsírok tucatjait, kör alakú földsáncokat (henge), kőtömböket, mesterséges gödröket, árkokat, töltéseket azonosítottak. Felfedeztek 17 szentélyt, és megtalálták egy hatezer éves, 33 méter hosszú, gerendákból ácsolt épület maradványait is, ahol a feltételezések szerint a halottakat készítették fel utolsó útjukra.

"A 300 négyzetméteres épület trapéz alakú. A lelet azért érdekes, mert az európai kontinensen is ismerünk trapéz alakú, a stonehenge-inél 100-200 évvel idősebb építményeket" - hangsúlyozta Wolfgang Neubauer, a Ludwig Boltzman Intézet igazgatója.

Naplemente felé mutató gödör

A projektnek köszönhetően az is kiderült, hogy a közelben lévő "superhenge", a Durrington Walls kerülete meghaladta a 1,5 kilométert, az építmény szilárdságát 60 masszív faoszlop és kőtömb biztosította.

Új struktúrákat fedeztek fel a Cursus elnevezésű, elnyújtott kör alakban kiásott árokban is. Mint kiderült, a 3 kilométer hosszú, 100-150 méter széles, kelet-nyugati tájolású Cursus két "pólusán" egy-egy nagyméretű, a hajnalhasadás és a naplemente felé "mutató" gödör helyezkedik el. Ez az elrendezés azonos a 300-500 évvel később megépült Stonehenge tájolásával.

A kutatók szerint a nagy időbeli különbség arra enged következtetni, hogy ezeket a monumentális építményeket nem egységes egészként tervezték építőik.

"A már elkészült építmények ihlették az építtetőket" - fogalmazott a projektet irányító Vincent Gaffney, a Birminghami Egyetem professzora, aki szerint a digitális térkép révén a tudósok többet megtudhatnak arról, hogy miként fejlődött évezredeken át a monumentális őskori építményegyüttes.