A tárlat egy különös, fiktív kutatásra épül: arra a gondolatra, hogy a világ egészét egy folyamatosan áramló, mindent összekötő légtömeg hálózza be. A három installációból álló műegyüttes ezt az állandó mozgást próbálja érzékelhetővé tenni – egyszerre tudományos, művészeti és költői megközelítésben.

A kiállítás egyik legfontosabb kérdése, hogyan lehet megmutatni valamit, ami alapvetően láthatatlan. A légmozgás itt nem pusztán fizikai jelenség, hanem az emberi kapcsolódás, a belső figyelem és a szellemi világ metaforája is. A művek lassúságra, elmélyülésre és szemlélődésre hívják a látogatót.

A megnyitón Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a lélegzet és a lelassulás művészi megfogalmazása rendkívül nehéz feladat. Mint mondta, a művésznek és a kurátornak mégis sikerült ezt három különleges technikával látványos és erőteljes formában megjelenítenie.

Az idei biennálé központi témája az In Minor Keys, amely a befelé fordulást és a lassabb, tudatosabb érzékelést állítja fókuszba. A magyar pavilon ehhez szorosan kapcsolódik: a kiállítás szerint egy mély lélegzet nemcsak megnyugvást hozhat, hanem segíthet újra kapcsolatba kerülni önmagunkkal és a körülöttünk lévő világgal is.

Cserhalmi Luca kurátor szerint a Pneuma Cosmic a levegő kozmikus vándorlását vizsgálja – azt az állandó, láthatatlan közeget, amely egyszerre van jelen a mikro- és makrokozmoszban. Megfogalmazása szerint a levegő folyamatos áramlása nem nyugtalanságot jelent, hanem kommunikációt és kapcsolódást.

A kiállítás több különleges elemből épül fel. A látogatók találkozhatnak a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves épületének padlózatából kibontott szellőzőrendszer darabjaival, egy egyéves séta során készült videóinstallációval, amely „a legfontosabb sóhaj” nyomába ered, valamint a pavilon „lélegző falával” is.

Az élményt Balogh Máté zeneszerző hanginstallációja teszi teljessé. A kompozíció a természet és a transzcendens világ kapcsolatát kutatja, miközben tovább erősíti a tárlat meditatív, érzéki atmoszféráját.

Koronczi Endre interdiszciplináris alkotóként régóta foglalkozik a légáramlás művészi megjelenítésével. A Budapesten élő művész munkáira a konceptuális gondolkodás és a poétikus érzékenység egyaránt jellemző. Évtizedek óta vizsgálja, hogyan válhat a levegő – ez az állandóan jelenlévő, mégis szinte észrevehetetlen közeg – a kortárs művészet egyik főszereplőjévé.

A Velencei Biennálé magyar pavilonja jelenleg a szakmai közönséget fogadja, a kiállítás május 9. és november 22. között lesz látogatható a nagyközönség számára.