A település a Szent Jakab-templom és kolostor körül alakult ki, amelyet 1453-ban említenek először.
Az akkori Opatija mindössze 35 házból állt és 250 lakosa volt, akik főként tengerészetből, mezőgazdaságból, halászatból éltek.
A templom ma is az egyik legjelentősebb épület a városban. Megépítése után alig négy évszázaddal a kis halászfalu új babérokra tört, és hamarosan előkelő, elit üdülőhellyé vált.
A város turizmusának kezdetét 1844-re, a Vila Angiolina építésének évére teszik. A villa a tulajdonos Scarpa család meghívására számos híres személyiséget vendégül látott, többek között Ferenc József osztrák-magyar császárt, Mária Anna császárnét és Josip Jelačić bánt. A hely szépségének gyorsan híre ment, egyre több vendég érkezett.
1882-ben az osztrák Déli Vasút vásárolta meg a villát, és gondoskodott annak továbbfejlesztéséről, illetve felépítette a Kvarner, a Stephanie (ma Imperijal) és más szállodákat. A várost 1889-ben hivatalosan is klimatikus gyógyhellyé nyilvánították, ezután sorra nyíltak a szanatóriumok is. A hely szépsége és az egészséges tengeri levegő mágnesként vonzotta a társadalom vagyonosabb rétegeit, művészeket, tudósokat és turistákat.
Nagy erőfeszítéseket tettek Opatija világviszonylatban is ismert gyógyhely imázsának kialakítására, számos lenyűgöző villa, szálloda, gyönyörű nyaraló, fürdő, sétány és park épült. Az első világháborúig Opatija virágzott, az elit és a világ neves személyiségeinek úti céljává vált. A szállodák, panziók és villák építészete a történelmi neostílusok jellemzőit mutatja, ritkább szecessziós példákkal.
Maga a Vila Angiolina egyébként több tulajdonosváltást követően 2001-ben teljes felújításon esett át, és ma a Horvát Turizmus Múzeumának ad otthont.
A város vonzereje az évtizedek során csak bővült. Imázsát színesítette
az Opatijai Fesztivál, amelyet 1958-ban alapítottak, és Jugoszlávia egyik legjelentősebb zenei eseményévé vált.
Gyógyturizmusában kiemelkedő helyet foglal el a thalassoterápia, az erre szakosodott intézmény 1957-ben jött létre, szakterülete a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a reumatológiai problémák kezelése volt.
A klasszikus strandturizmus a 19. század végén kezdett virágozni, az első strandokat, mint például az Angiolina-Badot és a Slatina-Badot elsősorban a gazdagabb vendégek látogatták. Ezek a helyek akkortájt társasági események helyszínei is voltak.
A város turizmusának történetében mindig is kiemelt helyet foglaltak el a rendezvények, tanácskozások, konferenciák, kongresszusok.
Az első kongresszust rögtön 1885-ben rendezték, ezen az orvosi–balneológiai kongresszuson az volt a téma, hogy Opatija üdülőhely legyen-e, vagy inkább klimatikus gyógyhely.
1894-ben itt találkozott Ferenc József osztrák-magyar császár II. Vilmos német császárral, majd tíz évvel később, 1904-ben II. Oskár svéd királlyal. Opatija tanúja volt az egyik legnagyobb történelmi eseménynek, 1914. áprilisában itt kötötték meg a paktumot Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország között. Az évtizedek során fontos hazai és nemzetközi találkozók házigazdája volt. 1971-ben felépítették az első nagy kongresszusi létesítményt, a Grand Hotel Adriatic kongresszusi termét, amelyet a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) kongresszusának megrendezésekor nyitottak meg. A város azóta is kiemelkedő MICE-helyszínnek számít.
