A világítótorony neve izlandi nyelven annyit jelent, hogy „három szikla zátonya”, ami tökéletesen utal a hely sajátosságára.
A világítótorony lényegében egy majdhogynem megközelíthetetlen helyen, egy meredek szikla tetején áll, kitéve a természet zabolátlan erejének.
Fotó: Merj élni Facebook oldala
Ugyanakkor a helyszín tökéletes példája annak, hogy az ember milyen hihetetlen helyekre képes építkezni és milyen kihívásokkal kell szembenéznie az ott dolgozó embernek.
A világítótorony építését 1938-ban kezdték el, és az egyik legveszélyesebb vállalkozás volt, amit akkoriban Izlandon végrehajtottak.
Már a sziklára feljutás első lépései is hatalmas kihívást jelentett. Az első munkások helikopterek és modern felszerelések nélkül, csupán kötélhágcsók segítségével mászták meg a sziklaoldalt. Az építés során minden egyes téglát és felszerelést kézi erővel kellett feljuttatni a csúcsra, ami rendkívüli kitartást és bátorságot igényelt, írja a greatbigstory.com.
A világítótorony nem pusztán egy technikai bravúr, hanem életmentő is volt a halászok és tengerészek számára, mivel Izland partvidéke veszélyes vizeiről, az erős áramlatokról és a kiszámíthatatlan időjárásról híres, így egy megbízható fényforrás nélkülözhetetlen volt a hajósoknak.
A Thrídrangaviti ritkán fogad látogatókat, talán azért is, mert a sziklán való feljutás szinte lehetetlen.
