A globális felmelegedés miatt a tenger hőmérséklete meghaladja azt a szintet, amely megfelelő életkörülményt biztosít az őshonos mediterrán fajok számára. 1980–2013-as időszakban körülbelül 3 Celsius-fokos vízhőmérséklet-emelkedés volt tapasztalható a térségben, ma a nyári hőmérséklet a felszínen eléri a 32 Celsius-fokot.

A mediterrán körülményekhez alkalmazkodott őshonos fajok már hosszú ideje kimaxolják a hőmérséklet-tolerancia határukat, a kialakult viszonyok számukra abiotikussá, azaz élhetetlenné váltak. A nagy volumenű biodiverzitás-veszteséget a hőmérséklet-emelkedésen túl a szennyezés, és a betegségek általi tömeges elhullás is fokozza. Több száz, a Vörös-tengerben őshonos, itt, a Földközi-tengerben invazívnak számító faj szaporodott el, számos őshonos faj kihalását okozva - írja az index.hu.

Kihalások az elmúlt évtizedekben

Paolo Albano csapata felmérte a helyi kihalás mértékét a tengeri puhatestűeknél, amely csigákat és kagylókat foglal magába. Tüzetesen megvizsgálták az izraeli partvonalat, és a tengerfenéken lévő üres kagylók felhalmozódásait is alkalmazva rekonstruálták a fajok történelmi sokféleségét. A kedvezőtlen változás a búvármélység sekély élőhelyeit érinti leginkább. Itt a kutatók az élő egyedek helyett 95 százalékban élettelen héjakkal szembesültek, melyekből értelmezték a pusztulás mértékét. A tanulmány azt sugallja, hogy ennek a veszteségnek a nagy része a közelmúltban következett be, feltehetően csak az elmúlt évtizedekben.

A még életben talált fajok többsége nem képes elérni a biológiai érettség szintjét, tehát leállnak a fajfenntartáshoz szükséges reprodukciós folyamatok. Ezzel szemben a Szuezi-csatornából bejutó trópusi fajok gyarapodnak, egyre nagyobb populációjuk él meg itt. A Földközi-tenger keleti részén található meleg vizek nagyon alkalmas élőhelyek számukra. Mivel nem vizsgálták, egyelőre nem tudni, hogy a Földközi-tengeren nyugat felé terjeszkednek-e, és általában hol tart a kihalási-területhódítási folyamat nyugaton.

Menteni kellene, ami még menthető

A Földközi-tenger jövőbeli kilátásai nem jók: a tenger akkor is tovább melegedne, ha ma megállíthatnánk a szén-dioxid-kibocsátást. A Földközi-tenger legmelegebb területein már bekövetkezett változások nem biztos, hogy visszafordíthatóak, de képesek lennénk megmenteni a medence többi részének jelentős hányadát – mondta Paolo Albano, a Bécsi Egyetem kutatója.