"Idén április 25-26 között, Innsbruckban tartotta tavaszi közgyűlését, illetve az azt követő kongresszusát Ausztria meghatározó utazás-szervezőit, utazási irodáit és vezető turisztikai vállalkozásait tömörítő Osztrák Utazási Szövetség (ÖRV)." - adta hírül beszámolójában a GD Consulting.

A kongresszus szervezői a környezetbarát utazási mód ösztönzésével is a rendezvény ökológiai lábnyomát kívánták csökkenteni, ugyanis a kétnapos tiroli esemény részvételi díja eleve magában foglalta az ÖBB vonatjegy oda-vissza útra szóló árát is.

A konferencia köszöntőjében elhangzott, hogy Innsbruck a környezettudatos mobilitási megoldások zászlóvivőjeként minden egyes vendégnek, - aki régió szálláshelyein legalább 2 éjszakát eltölt, - ingyenesen biztosítja a városkártyát, amely az egész város és a környező régió településein is ingyenesen és teljeskörűen biztosítja a közösségi közlekedést.

A „Welcome Card” városkártyához számos egyéb turisztikai és kulturális kedvezménycsomag is igénybe vehető, amely jelentős többletértéket kínál a tiroli régióba látogatónak. 

Bizonytalanság és utazás

Az ÖRV-kongresszus első napján Susanne Kraus-Winkler turisztikai államtitkár kiemelte, hogy „soha nem látott változások” korát éljük, amely „kíméletlen transzformációra” készíti a turisztikai szektor minden szereplőjét, így az utaztatási szektort is.  A „veszélyek korában” a félelem és a bizonytalanság az utazási szokásainkra is kihat: a „biztonságos világ”, amelyben otthonosan mozoghatunk, az elmúlt években, hónapokban nemhogy nagyobb, hanem sajnos egyre kisebb lett.

"A transzformáció kihívásainak a „polikrízis” idején a „komplex és professzionális” szolgáltatások nyújtásával, speciális kínálat megteremtésével tudnak leginkább megfelelni a szolgálatok."

- hangsúlyozta az államtitkár.

Franz Fischler, Ausztria korábbi mezőgazdasági minisztere, volt EU biztos a komplex világban való helytállási képesség fejlesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet. A komplex kihívásokat csak összetett módon kialakított válaszokkal lehet kezelni, ellenkező estben Európa tovább veszít geopolitikai- és gazdasági jelentéséből.

Európa „túlzottan elkényelmesedett a jólétben”, a mostani kihívásokat a felébredéshez való esélyként kell kezelni, jó és optimista döntésekkel most még van lehetőség változtatni.

– üzente a kongresszus résztvevőinek.

Mint Kovács Balázs turisztikai szakértő írja: a kongresszuson kiemelték azt is, hogy az utaztatás területén a gazdasági- és környezeti fenntarthatóság mellett a társadalmi fenntarthatóság kérdése is egyre inkább kritikus tényező lesz, és a fenntarthatósági elveknek való komplex megfelelés a jövőben komoly versenyelőny lesz az utaztatási szektorban. Egyre nagyobb jelentőséget kap a fenntarthatósági folyamatok transzparens mérése, az utaztatás során a helyben teremtett érték kimutatása a teljes értéklánc vonatkozásában.

Turizmus és konfliktuszónák

Ahogy a GD Consulting cikkében is olvasható, nagy érdeklődés övezte Walter Feichtinger professzor, katonai szakértő, az osztrák kormány korábbi nemzetbiztonsági tanácsadójának előadását, amelyben az aktuális és várható geopolitikai konfliktushelyzeteknek a világ- és az utazások biztonságára gyakorolt hatását elemezte. Prezentációjában hat globális konfliktuszónát azonosított: 

1. Dél-kínai-tenger és Tajvan,
2. Arktisz, amely tengeri útjain keresztül világkereskedelem immáron 10-15 százaléka folyik, s valamennyi nagyhatalom megpróbálja az átjárók felügyeletét tengeralattjárókkal biztosítani, 
3. Kuba és a Karib-tengeri társég, illetve Dél-Amerika, amely a kínai selyemút projekt integráns része már, egyre nagyobb kínai befolyással, 
4. Afrika: a folyamatos puccsokkal sújtott Száhel-övezet, 
5. Ukrán-orosz háború és
6. a Közel-Kelet: a Hamasz és Izrael konfliktusa.

A fenti konfliktuszónákból az utóbbi háromba nem javasol szervezett utakat indítani a közeljövőben, míg a többi régióban a turizmusra nem jelent akut veszélyt a nyílt vagy bújtatott formában létező konfliktushelyzet. Izrael és Irán viszonylatában nem vár további eszkalációt, hiszen mindkét hatalom „bemutatta már,” hogy mit tud, ugyanakkor a palesztin helyzet nélkül nem lesz béke a térségben. Reménysugár lehet, ha a közeljövőben az Abrahám-megállapodás szelleme feléled. Európa perifériáján, Észak-Afrikában az arab-tavasz esetleges újabb hulláma, illetve Egyiptom hatalmas népesedési és gazdasági problémája jelent potenciális veszélyt a következő évtizedekben. Az ukrajnai helyzet miatt Oroszország egyre inkább hibrid háborúra rendelkezik be, amely áttevődhet a cyber-térre is. Európa befolyása Kínához és USÁ-hoz és a feltörekvő hatalmakhoz (India, Szaud-Arábia, Törökország) folyamatosan csökken, így itt sok teendő van.

Fenntarthatóság és innovációk

Astrid Steharning-Staudinger, az Österreich Werbung (ÖW) vezérigazgatója prezentációjában bemutatta az elmúlt év során a digitális innováció és a fenntarthatóság terültén végzett projektjeiket, amelynek széleskörű prezentációjára a május 22-ei bécsi szakmai napon kerül majd sor, ahol élesre állítják majd a changetourismaustria.com közösségi szakmai innováció platformot. A prezentációban bemutatásra került továbbá, hogy Ausztria új turisztikai brandje, amely a termék- és térségfókuszú kommunikáció helyett élményfókuszú kommunikációt követ, amely középpontjában az osztrák életérzés, a „Lebensgefühl” kommunikálása áll. 

Thomas Ellerbek, a TUI utazási konszern fenntarthatósági igazgatójának (CSO), a Német Utazási Szövetség (DRV) elnökségi tagja prezentációjában az overtourism problémájával foglalkozott. A Kanári-szigeteken a közelmúltban lezajlott tüntetéseket nem a turizmus, hanem a helyi turizmus-politikai elleni tüntetésként értékelte. Statisztikai adatokkal érvelt amellett, hogy ahol jól és optimálisan működik a turizmus-gazdaság, ott a helyben élők életminősége mellett a társadalmi kohézió is javul.  Míg mások a fenntarthatóság kérdését fenyegetésnek, ők a TUI-nál lehetőségként kezelik, lehetőségként, amelyet konkrét projektekbe és jó üzleti gyakorlatokban öltenek formát. 

Hasonló megközelítésű, azonban inkább a fenntarthatóság objektív mérésre fókuszáló előadást tartott Andreas Miedaner, a SDI Rating ügyvezetője, aki prezentációjában a hamarosan életbe lepő ESG riportolási kötelezettséggel kapcsolatos feladatokat mutatta be. Tanácsadó cége szállodák személyre szabott ESG-értkelését végzi, amely alapján a szakma számára benchmark értékeket is kidolgoznak. Példaként a benchmarkra elhangzott, hogy egy átlagos közép-kategóriás városi hotelben pl. egy éjszaka 6,4 kg CO2 kibocsájtással és 18,7 Kwh energiafelhasználással jár…