A legfontosabb európai múzeumok között számon tartott JMB-ben a szövetségi kormány 18,6 millió eurós támogatásával megvalósított tárlat az első - 2001-ben megnyitott - állandó kiállításhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt helyez a közelmúltra és a jelenkorra, az 1945 utáni zsidó közösségre és kultúrára. Nemcsak a történetére, hanem történelmi folyamatok, jelenségek kortárs németországi zsidó értelmezésére is.

Kortárs értelmezés

Így például egy videofelvételen Daniel Barenboim, az operairodalom klasszikusaira szakosodott berlini Állami Operaház (Staatsoper Unter den Linden) izraeli-argentin főzeneigazgatója és Barrie Kosky, a zenés színház műfajára szakosodott berlini operaház, a Komische Oper orosz-lengyel-magyar zsidó bevándorló családban Ausztráliában született intendása arról beszél, hogy miként lehet a 21. században színpadra állítani az antiszemita nézeteiről is híres 19. századi német zeneszerző, Richard Wagner műveit.

Sztárépítész tervezte

A 2001 óta működő JMB első állandó kiállítását 2017 decemberében zárták be, hogy lebontsák és felépítsék az újat. A nyitást idén májusra tervezték, de a koronavírus-világjárvány miatt végül 31 hónapig tartott a munka. A lengyel származású amerikai sztárépítész, Daniel Liebeskind által tervezett épület legnagyobb részét, több mint ötezer négyzetmétert elfoglaló tárlat öt időrendi tagolású részből és nyolc tematikus egységből épül fel. Így a mai Németország területén a 4. évszázadban megjelent zsidóság története mellett külön foglalkozik például a Tórával mint a zsidó élet, vallás és kultúra középpontjával, a németországi zsidóság zenéjével, és 22 művész 33 munkáján keresztül külön mutatja be a német zsidó képzőművészet jelentőségét.

Zsidó-keresztény párbeszéd, a holokauszt kiemelt témaként
A kiállítás középpontjában a zsidó közösség és a németországi keresztény - majd később a világi - társadalom kapcsolata áll, amelyet erőszak, valamint az odatartozás és a kirekesztettség váltakozó érzései jellemeztek. A  Harmadik Birodalom és a holokauszt az előzőhöz hasonlóan kiemelt téma az új állandó kiállításon.
 A tárlaton több mint ezer tárgyat - használati eszközt, vallási vagy dísztárgyat és műalkotást - vonultattak fel, 90 százalékuk eredeti, 10 százalék másolat, nagyjából 70 százalékuk a JMB saját gyűjteményéből való. A kurátorok a történelmi tárgyak mellett audiovizuális eszközöket, a kiterjesztett valóság technológiáját, művészeti installációkat és interaktív játékokat bevetve keltik életre a kiállítás anyagát.

Zsidó vallásúak Berlinben
A németországi zsidó vallási közösség nagyjából 100 ezer fős. A berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek az akkori Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, és a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidó bevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás. A legtöbben, nagyjából 25 ezren Berlinben élnek.