Egy közel 10 ezer éves ősi város, ahol a török nők szava döntött
Mi lenne, ha kiderülne, hogy több mint 9000 évvel ezelőtt létezett egy város, ahol a nők voltak a főszereplők? Törökország egyik legősibb településéről most olyan bizonyítékok kerültek elő, amelyek újraírják a múltat. És talán a jelent is.
Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.
Napjainkban világszerte újra és újra felmerül a kérdés: milyen szerepet kapnak a nők a társadalomban, a családban, a döntéshozatalban? Mennyire kapnak ténylegesen helyet a középpontban, vagy csak beszélünk róla? A válaszhoz néha a múltba kell tekinteni.
Egészen pontosan Törökország szívébe, az őskori Çatalhöyükre, ahol a női leszármazási vonal határozta meg, ki hova tartozik, kinek hol van a helye. A nők jelentették a társadalom összetartó erejét, ők voltak a családok központjai, a közösségek alapjai.
Egy friss tudományos kutatás szerint ott és akkor ez a társadalmi modell volt a természetes.
Konya Çatalhöyük Fotó: TGA
Mit árul el a genetika az ősi női társadalomról?
A Science magazinban publikált, 12 éven át zajló nemzetközi kutatás során a kutatók Çatalhöyükön 395, Kr. e. 8000 és 5800 között élt ember maradványait vizsgálták meg. Közülük 131 egyén DNS-mintáját sikerült elemezni.
A leletek különlegessége, hogy a halottakat a lakóházak padlója alá temették, így a genetikai minták alapján pontos képet kaphattak a háztartások összetételéről.
Az eredmények szerint a neolitikus településen a közösségek az anyai rokonság mentén szerveződtek: a nők maradtak a házak központi tagjai, míg a férfiak gyakrabban váltottak közösséget. A lánygyermekek sírjaiban több olyan bizonyítékot találtak, ami tovább erősíti azt a képet, hogy
az akkori társadalomban a nők szerepe kiemelt volt, és a neolitikus Európában elterjedt férfiközpontú rendszerek nem voltak az első földműves társadalmak velejárói.
Idővel azonban a rokoni háló fellazult, egyes házakban már nem volt genetikai kapcsolat az eltemetettek között. A kutatók szerint ez a változás akár nevelőcsaládi modellek vagy örökbefogadáshoz hasonló rendszerek elterjedésére is utalhat.
Egy város, amely megelőzte a korát
Törökország közepén, a mai Konya tartományban található Çatalhöyük a világ első ismert városának számít. Itt jött létre először egy olyan központi település, amely összehozta a környező falvakat, ezzel elindítva azt a városi civilizációt, amely ma is formálja életünket.
A több évezreden át folyamatosan lakott terület, a sűrűn egymás mellé épített, tetőn át megközelíthető házak, valamint a lenyűgöző falfestmények és domborművek egy fejlett, jól szervezett társadalom nyomait mutatják. Az urbanisztika, a közösségi élet és a fenntarthatóság már akkor is jelen voltak, évezredekkel a modern városok előtt.
A település legismertebb leletei közé tartoznak azok a női figurák, amelyeket gyakran a nagy istenanya-kultusz és a matriarchális társadalmi berendezkedés jeleiként értelmeznek.
Bár a Çatalhöyükön talált nőalakok és más jelentős leletek egy része a török fővárosban, Ankarában található Anatóliai Civilizációk Múzeumában megtekinthetők, maga a feltárási helyszín különösen izgalmas, hiszen a látogatók olyan terekben járhatnak, ahol az emberi élet első jelei virágoztak.
Törökország a kulturális örökség megőrzésének jegyében 2023-ban egy modern információs és látogatóközpontot nyitott Çatalhöyükön, közvetlenül a régészeti helyszínen. A központ átfogó képet nyújt a településről interaktív bemutatókon és lenyűgöző multimédiás installációkon keresztül.
A labdarúgó-világbajnokság késő esti és hajnali mérkőzései felborították a horvát munkavállalók jórészének napirendjét, derül ki egy friss felmérés alapján.
A tavalyi foglalási mintát alapul véve három magyarból egy még csak most foglalja le utazását a Budapestről induló szezonális mediterrán járatok valamelyikére.
A turizmusnak és a fesztiváloknak is próbatételt jelent a több napon át tartó kánikula. Utcabálok, sportesemények maradnak el, múzeumok rövidített nyitva tartással várják a látogatókat.
Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.
