A  4,43 méter hosszú és 1,13 méter széles vászondarabot viszgálva a brazil 3D-tervező és történelmi arcrekonstrukciós szakértő, Cicero Moraes a leplen látható alakot digitális modellekkel vizsgálta meg. Vizsgálatát követően arra jutott, hogy a vászon nem egy valódi emberi test lenyomata, derült ki az Index cikkéből.

Mint írják, Moraes az Archaeometry folyóiratban megjelent tanulmányában két különböző 3D-modellt alkalmazott: egy teljes emberi testet és egy domborművet. Az eredmények szerint csak a domborműre terített szövet képes a leplen látható, torzításmentes formákat produkálni. Szerinte a lepel mintázata inkább egy alacsony domborművű mátrix lenyomata lehetett, amelyet pigmenttel emelhettek ki, nem pedig egy holttestre borított anyag.

„A szakember úgy fogalmazott, hogy ez nem tekinthető egy valódi emberi test közvetlen lenyomatának”, áll a cikkben.

„...azért adott ki eltorzult arányokat, mert hasonló az Agamemnón-maszkhoz, amely túl széles ahhoz, hogy egy valódi ember halotti maszkja legyen. Ebből adódik, hogy ha egy emberi arcot a síkra vetítünk, akkor torz eredményt kapunk. A szakember ezért úgy véli, hogy az ereklyén látható formák miatt az nem lehet egy ember halotti leple.” – olvasható.

Moraes kutatása most újabb vitát indíthat el arról, vajon a híres lepel valóban szent ereklye vagy a keresztény művészet egyik korai mesterműve.