A hét európai ország 8000 utazója körében végzett kutatásból kiderül, hogy a válaszadók több mint fele (53 százalék) 2025-ben többet tervez utazásra költeni, mint 2024-ben, míg csupán tizedük (10 százalék) számol alacsonyabb utazási költségkerettel. Ismét a lengyel utazók a legbizakodóbbak 2025-ös utazási költekezésüket illetően: mintegy kétharmaduk (65 százalék) nagyobb költségvetéssel tervez, míg mindössze 8 százalékuk számít csökkenésre. Őket követik a német (62 százalék vs. 8 százalék) és a spanyol (55 százalék vs. 12 százalék) válaszadók. A holland és az egyesült királyságbeli utazók 52 százaléka szintén úgy gondolja, hogy többet költ majd jövőre, és 12 százalék, illetve 10 százalék számol a kiadások csökkenésével.

Összességében az európaiak 2025-re tervezett utazásainak száma is növekszik.

Az utazók 88 százaléka azt állítja, hogy jövőre legalább egy tengerentúli szabadidős utazást tervez, emellett a nemzetközi és belföldi üzleti utazások száma is jelentősen megnő.

A fenntarthatósági szándékok döntésekké alakítása

Bár a felmérés az európai utazók folyamatos optimizmusát mutatja, arra is rávilágít, hogy az utazási ágazatnak fenntartható módon kell irányítania növekedését. A klímaváltozás és a fenntarthatóságot szem előtt tartó kínálat az utazók 73 százaléka számára fontos – az előző felmérés 71 százalékához képest –,a megkérdezettek negyede (25 százalék) szerint pedig nagyon fontos (a korábbi 22 százalékhoz képest). Az olasz és német utazók veszik a legkomolyabban a zöld utazást, 81 százalékuk tartja fontosnak e tényezőket. Őket követi Spanyolország (78 százalék), Lengyelország (77 százalék), Franciaország (75 százalék), Hollandia (67 százalék) és az Egyesült Királyság (63 százalék).

Ami a klímaaggodalmak miatti változtatásokat illeti, minden ötödik utazó (20 százalék) el fogja kerülni a szélsőséges időjárási viszonyoknak kitett területeket.

Az utazók személyes viselkedésükön is változtatnak a negatív hatások csökkentése érdekében, többek között újrafelhasználható palackokat használnak (36 százalék), rövidebb ideig zuhanyoznak, hogy takarékoskodjanak a vízzel (35 százalék), helyben termelt és/vagy szezonális termékeket választanak az éttermekben (32 százalék), valamint független vállalkozásokat választanak a helyi desztinációkon (27 százalék).

Túlturizmus

Az utazók túlnyomó többsége (90 százalék) szerint a túlturizmus okozta problémák valamilyen módon befolyásolni fogják, hogy 2025-ben hova vagy hogyan fognak utazni. Közel egyharmaduk (31 százalék) azt állítja, hogy a túlzsúfoltság elkerülése érdekében a főszezonban inkább nem utazik majd. Minden negyedik válaszadó (27 százalék) el fogja kerülni a túlturizmus által érintett úti célokat, és több mint minden ötödik (22 százalék) tudatosan választ majd kevésbé ismert helyeket utazásaihoz.

Az akadályok leküzdése

Mivel a pozitívabb utazási döntések meghozatalában ismét a költségek jelentik a legnagyobb akadályt, a válaszadók 46 százaléka nagyobb valószínűséggel változtatna döntésein, ha csökkenne a fenntartható lehetőségek felára. További ilyen tényező lenne, ha több fenntartható lehetőség állna rendelkezésre (36 százalék), ha átláthatóbb lenne az ajánlatok hatása (34 százalék), illetve ha a fenntarthatóbb lehetőségek választásáért kedvezmény járna (31 százalék).

A válaszadók támogatták a környezetbarátabb utazásokat ösztönző lehetséges kormányzati intézkedéseket is, például a németországi kísérletet a vasúti viteldíjak csökkentésére a közlekedés kibocsátáscsökkentése érdekében (22 százalék) vagy a rövid távú repülőjáratok betiltását, amennyiben fenntarthatóbb alternatívák állnak rendelkezésre (16 százalék) – ilyen intézkedés például Franciaországban a belföldi rövid távú repülőjáratok betiltása.

A jelentés további főbb megállapításai

Az üzleti és a szabadidős utazásokat ötvöző nemzetközi „workation” tervek növekednek, a tavalyi utazónkénti 0,6 alkalom 2025-re 0,87-re emelkedik.

A megélhetési költségek nyomása még mindig hatással van az utazásra: a válaszadók 88 százaléka hozott legalább egy kiadáscsökkentő intézkedést a magasabb megélhetési költségek miatt.

A költségtakarékossági tervek között szerepel a főszezoni utazások elkerülése (30 százalék), olcsóbb szállástípusok (23 százalék) és úti célok (22 százalék) választása, valamint az utazáshoz kapcsolódó takarékos döntések – például kevesebb poggyász felvétele a repülőjáratokra (13 százalék), kevesebb ital fogyasztása (9 százalék) és az előételek vagy desszertek kihagyása az étkezések során (7 százalék).

A jelentés szerint az Európán belüli utazást tervezők száma hat százalékponttal csökkent a tavalyihoz képest (80 százalék vs. 86 százalék), ugyanakkor a világ minden más pontjára nagyobb számban kívánnak utazni. Ide tartozik Ázsia (22 százalék vs. 16 százalék); Észak- és Közép-Amerika (20 százalék vs. 16 százalék); Afrika (13 százalék vs. 10 száazlékkal); Dél-Amerika (12 százalék vs. 8 százalék); valamint Ausztrália és Új-Zéland (8 százalék vs. 5 százalék).