Tóth Tamás, a KSH elnökhelyettese a hivatal kedden megjelenő, Helyzetkép – Turizmus című kiadványának megállapításait ismertetve bevezetőjében elsősorban az ágazat makrogazdasági szerepére utalt: a turizmus szerepe ebben is egyre jelentősebb.
A turizmus a kapcsolt szolgáltatásokat és az áttételes hatásokat is beszámítva a GDP 10,2 százalékát adta 2025-ben.
A turizmus volumene ugyanakkor összességében még nem érte el a koronavírus-járvány előtti, 2019-es rekordszintet. Ez meglepő, hiszen Budapest belvárosában alig lehet lépni a külföldi turistáktól – teszi hozzá a laikus szemlélő – nem beszélve az elmúlt hét év alatt felépült több tucatnyi új szállodáról és a fapados járatok belépéséről.
Ám a turizmus statisztikai fogalma ennél sokkal tágabb: beletartozik az is, ha hazautazunk a rokonokhoz vidékre, hétvégén leautózunk a saját nyaralónkba, vagy átmegyünk vásárolni egy határon túli áruházba és már fordulunk is vissza.
A külföldiek többet költenek és tovább maradnak
A turizmus a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg legnagyobb hozzájárulója volt tavaly 1749 milliárd forintos többletet generálva, és az ágazat a teljes hazai foglalkoztatás tizedét adta, 420 ezer fővel.
Fotó: KSH
A turisztikai szálláshelyeken összesen 47,2 millió vendégéjszakát regisztráltak 2025-ben, ami 5,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A növekedéshez elsősorban a külföldi látogatók járultak hozzá, akik nemcsak nagyobb számban érkeztek Magyarországra, hanem átlagosan hosszabb ideid maradtak, és többet költöttek, mint korábban:
4,4 százalékkal nagyobb számban érkeztek Magyarországra, hanem a korábbinál 15 százalékkal hosszabb időt töltöttek itt, és 12 százalékkal többet is költöttek, mint egy évvel korábban
– jelezte Németh Eszter, a KSH szolgáltatásstatisztikai főosztályának vezetője.
A magyarok több mint háromszor annyi utazást terveznek belföldön, mint külföldön. A többnapos belföldi utazáson részt vevők aránya elmaradt a korábbi évektől (47 százalékot tett ki), de akik útra keltek, átlagosan gyakrabban (2,9 alkalommal) és hosszabb időre utaztak el. (Amiben szerepet játszanak az utóbbi évek – főleg vendéglátós – áremelkedései is, teszi hozzá az újságíró.)
Fotó: KSH
A többnapos látogatók közül az Ausztriából, az Egyesült Királyságból, Izraelből és az Egyesült Államokból érkezők száma nőtt meg a legjelentősebb mértékben, de a szálláshelyeket nézve ázsiai, dél-amerikai és francia turistákkal lehetett sokkal nagyobb számban találkozni.
A belföldi turizmusban az elmúlt tíz évben jelentős eltolódás történt a költéseken belül a szálláshelyek javára, továbbra is jelentős azonban a szezonalitás, a nyári időszak túlsúlya, különösen a Balaton térségében.
Terézváros befolyásolta a környező kerületek forgalmát
Az elmúlt évtizedben jelentősen átalakult a turisztikai költések szerkezete a szálláshely-szolgáltatások javára. A turisztikai szálláshelyek folyó áron 12 százalékkal növelték bevételüket 2025-ben, amely így elérte az 1194 milliárd forintot. A forgalom 68 százaléka közvetlenül a szállásdíjakból származott, és a teljes forgalom háromnegyede a szállodákban keletkezett, miközben a hotelek a teljes férőhely-kapacitás alig több mint egynegyedét adták – hallhattuk a tájékoztatón. Ez meglepően alacsony arány, de lakni barátoknál, Airbnb-ben, rokonoknál is lehet.
Mint közismert, Budapesten a VI. kerületi önkormányzat korlátozta az Airbnb-t, ezért Terézvárosban a rendelkezésre álló kapacitás 2026 első negyedévében 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, ami a vendégforgalom 28 százalékos visszaesésével járt együtt.
A turisták ezért más kerületet választottak.
A főváros többi részén ugyanakkor tovább bővült a kereslet: a VI. kerület adatai nélkül Budapest vendégforgalma 12 százalékkal emelkedett. A kieső forgalom egy része a szomszédos kerületekben jelent meg, amelyek többségében az átlagot meghaladó növekedést mértek.
Feljött Pécs, Siklós, Harkány, Szeged és Makó
Érdekes áttekinteni, melyek a legnépszerűbb belföldi úti célok. A magyar és a külföldi vendégforgalom Budapest és környéke turisztikai szálláshelyein nőtt a leggyorsabban. Emellett a hazai látogatók körében a Pécs–Villány turisztikai térség (különösen Siklós és Harkány), míg a külföldiekénél Szeged és térsége (azon belül is Makó) nyújtott kiemelkedő turisztikai teljesítményt.
A területi koncentráció továbbra is jelentős, néhány kiemelt desztinációban összpontosul. Leginkább Budapest belső kerületeiben, illetve a felkapott üdülő-, fürdő- és kirándulóhelyeken regisztrálják a legtöbb, egy lakosra jutó vendégéjszakát.
Szeretünk a határ túloldalán vásárolni
A magyarok körében erős maradt a szomszédos országokba – elsősorban Ausztriába, Szlovákiába és Romániába – irányuló egynapos turizmus, köztük a bevásárlási célú is. Míg a belföldi egynapos utazásokon átlagosan 9 100 forintot költött egy magyar turista, addig külföldön – a vásárlási cél miatt – 40 300 forintot. A többnapos utak esetében a magyarok átlagosan naponta kétszer annyit költöttek külföldön, mint belföldön.
Miután a turizmus teljesítményét alapvetően a harmadik negyedév határozza meg, korai lenne tehát megjósolni, milyen számokkal, százalékokkal, adatokkal találkozunk év végén. 2026 első negyedévében a külföldiek beutazásainak száma a korábbi évekhez hasonlóan alakult, ám a szerkezete megváltozott.
Az izraeli beutazás megugrott, aztán vissza esett
Az egynapos látogatások száma és az ahhoz kapcsolódó költések kismértékben csökkentek az előző évhez képest. Ezzel szemben a többnapos utazások száma emelkedett, és a külföldi vendégek a korábbinál hosszabb időre maradtak, ami a költéseik növekedésében is megmutatkozott. A szálláshelyek vendégforgalma 2026 elején 4,5 százalékkal bővült, a növekedés márciusra lefékeződött (0,6 százalék), áprilisban pedig már 1,0 százalékos mérséklődést regisztráltak 2025-höz képest.
A külföldi vendégszám áprilisi csökkenésében szerepet játszhattak a közel-keleti konfliktusok is, mivel több érintett küldőpiacról – például Izraelből – jelentősen visszaesett a Magyarországra látogatók száma. Márpedig Izrael beverekedte magát a közelmúltban a 10 legfontosabb küldő ország közé. Szlovákia is egyre népszerűbb.
A németek már a vidéket fedezik fel
A németek és az osztrák szomszédok változatlanul sokszor látogatnak Magyarországra, – a németek 2,9 milliós vendégéjszaka száma tekintélyes – de már nemcsak Budapestet fedezik fel, míg a britek elsősorban a fővárost kultiválják. Tömegturizmusról – mint például Barcelonában – még nem beszélhetünk. A vidéki célpontok között népszerű Siófok és Hajdúszoboszló, Tokaj és Nyíregyháza turizmusában még van tartalék.
A turizmus gazdasági környezetéhez hozzátartozik, hogy a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma az elmúlt évtizedben mintegy egynegyedével csökkent, ezen belül az italt kínáló üzletek és zenés szórakozóhelyek száma 44 százalékkal esett vissza, ami igen nagy szám.
