Az osztrák főváros évről évre összesen 450 bálnak ad otthont, amelyekre az egész világból megközelítőleg 300.000 vendég látogat el. Az első bálokat királyi udvarokban tartották, például a bécsi Hofburg is sok udvari bál színhelye volt.

Ahogyan a polgárság erősödött, úgy a bálokat is egyre inkább a városokban szervezték. Az idei báli szezont tekintve is széles a választék: szilveszterkor idén is a Hofburgi Szilveszteri Bálon keringőzhetjük át magunkat az új évbe. Ezt követően kerülnek megrendezésre további szakmai bálok, mint például a Bécsi Filharmonikusok Bálja (01.18), a Bécsi Orvosok bálja (01.27.) a Vadászbál (01.29.), és a Jogászbál (02.10.). Az ínyenceknekezen felül érdemes a Kávémérők báljára (01.18.) vagy a Bécsi Bonbon Bálra (02.09) ellátogatni.

Mind közül azonban a világhírű Bécsi Operabál a legígéretesebb, amely a kultúrát, gazdaságot, politikát, sportot és tudományt képviselő nemzetközi vendégsereg legnagyobb találkozójává vált. A Bécsi Állami Operaház nézőtere 2018. február 8-án ismét hatalmas, fényes virágtengerben úszó táncparketté alakul át. A farsangi bál a 150 elsőbálozó pár háromnegyedes ütemű nyitókeringőjével veszi kezdetét. Az elsőbálozók állandó kelléke egy Swarovski kristályokból kirakott fejdísz, melyet idéna Dolce & Gabanna tervezett.

A fejdísz megalkotása során a világhírű olasz luxusdizájnerpáros Wolfgang Amadeus Mozart Figaro házassága című négy felvonásos vígoperájából nyert ihletet. Így keletkezett a kúposhátú, pezsgő arany árnyalatokban tündöklő és rózsaszínű virágokkal kirakott tiara.A nyitótánc után, az "Alles Walzer" felszólítást követően minden résztvevő számára megnyílik a táncparkett.

Bécsi keringő

Az osztrák főváros atmoszféráját és kultúráját is meghatározó bécsi keringő (Wiener Walzer) háromnegyedes, dinamikus ütemeit a XVI. században alkották meg. A tánc kezdetben azonban nagy megbotránkozást keltett. A tánc jellegzetésségének számító mozdulatok miatt, mint a hölgyek átkarolása vagy pörgetése, a porosz királynő, Lujza, hatósági rendeletben tiltotta be hosszabb időre a táncot.

Az erkölcsi megbotránkozást kiváltó tánc csak az 1814/15-ben tartott nemzetközi Bécsi Kongresszust követően vált újra szalonképessé. A híres keringőtánc népszerűsítésében az idősebb Johann Strauß (1804–1849) komponista zeneművei, mint például az idén 150 éve bemutatott Kék Duna keringő is segítettek, melyek meghódították mind a bécsi, mind pedig a nemzetközi tánc- és zenekedvelők szívét.

A bécsi keringő szárnyaló, teret betöltő és forgó mozgásokkal teli egyedülálló karakterét, az UNESCO idén novemberben az osztrák kultúra immateriális örökségeként is elismerte.