Az idei nyári szezonra a megkérdezettek 39 százaléka tervez legalább egyéjszakás külföldi nyaralást, ez közel 10 százalékkal alacsonyabb az előző évi terveknél. Az úti célok terén továbbra is Horvátország (26 százalék), Olaszország (22 százalék) és Ausztria (18 százalék) alkotja a TOP3-at – a déli szomszédunk népszerűsége a tavalyi évhez képest jelentősen, csaknem másfélszeresére nőtt.

A külföldi nyaralást tervezők összesen 61 százaléka választana dél-európai úti célt, mely szintén markáns emelkedést jelent.

A fentieken túl Görögország és Spanyolország is változatlanul a népszerű desztinációk közé tartozik. Európán kívülre a megkérdezettek mindössze 7 százaléka menne. A tervezett összköltés átlagosan 500 ezer forint körül alakul, a gyerekes családoknál jellemzően ennél is magasabb.

A nyaralást tervezők tudatosan készülnek erre a kiadásra: 61 százalékuknak van kifejezetten utazási célra félretett megtakarítása, és közel 60 százalékuk más nagyobb kiadásról is hajlandó lemondani, hogy megengedhesse magának az utat. 2026-ban az 1-2 napos kiruccanások helyett a legtöbben 3-7 napos pihenésben gondolkodnak, és a repülős utazás is népszerűbb: az utazást tervezők 47 százaléka venné igénybe, ami mintegy 10 százalékkal több a tavalyi arányhoz képest.

Geopolitikai kockázatok, euróárfolyam – több szempontot mérlegelünk

Az úti cél kiválasztásakor a magyarok számára a szálláshely megbízhatósága és a vendégértékelések eredménye a legmeghatározóbb tényező, amelyet szorosan követ a biztonsági helyzet és az esetleges geopolitikai kockázatok figyelembevétele, valamint az úti cél különlegessége. Csaknem minden második utazónak az euró/forint árfolyam alakulása is számít a tervezéskor.

A geopolitikai kockázatokat konkretizálva a kutatás rámutat, hogy az iráni háborús helyzet a megkérdezettek 26 százalékának befolyásolja idei utazási terveit – minden tizedik válaszadónak pedig jelentős mértékben.

Az utazók sok szempontot mérlegelnek előre, és leginkább attól tartanak, hogy rossz időjárást fognak ki: a külföldre rendszeresen utazó magyarok 61 százaléka tart ettől. Ezt követi az értékek és iratok ellopása, az átverések – például taxisok, éttermek részéről –, majd a betegség, a baleset és a poggyász elvesztése. A legutóbbi méréshez képest szinte minden kategóriában nőtt azok aránya, akik tudatosan számolnak ezekkel a lehetséges kellemetlenségekkel.

Generációs szakadék: a legtöbbet utazó, legtöbb káresettel találkozó korosztály a legkevésbé védett

A biztosítási tudatosság erősen korfüggő. Míg az 50-75 évesek 60 százaléka minden egyes útjára köt utasbiztosítást, a 18-29 éveseknek mindössze 31 százaléka. A fiatalabb generációk ugyanakkor a legaktívabb utazók, de ők azok is, akiknél az utasbiztosítás-kötés még nem vált természetes rutinná.

A 18-29 évesek 16 százalékának volt már káreseménye külföldön – ez az összes korosztály közül a legmagasabb arány. A legaktívabban utazó, és kárral is leggyakrabban találkozó korosztály tehát a legkevésbé védett.

A 30-39 évesek mintegy harmada nem tudja pontosan, mire terjed ki az utasbiztosítása, a 18-29 évesek pedig több mint fele érzi úgy, hogy online nem talál elegendő információt a megfelelő biztosítás kiválasztásához.

Akik soha nem kötnek utasbiztosítást, elsősorban anyagi okokra hivatkoznak, ugyanakkor a második leggyakoribb ok elgondolkodtató: a nem kötők 36 százaléka úgy gondolja, nem utazik veszélyes helyekre, ezért nincs szüksége biztosításra, derült ki a Groupama Biztosító és az OTP Bank friss, országos kutatásából.