Így látták Európában az olaszországi téli olimpiát
A Milano-Cortina téli olimpiai játékok befejeztével számos európai ország éremmel tért haza. Az Euronews irodái Európa-szerte beszámolnak arról, hogyan fogadták a játékokat az adott országban.
Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.
Vasárnap kialudt az olimpiai láng, ezzel hivatalosan is véget ért a 2026-os Milano-Cortina téli olimpia.
Összesen 116 versenyt rendeztek 61 olimpiai sportágban, és 1146 érmet osztottak ki.
A sportolók már hazafelé tartanak, az Euronews irodái visszatekintettek az idei téli játékokra, és arra, hogy a verseny minden drámáját és dicsőségét hogyan látták Európa-szerte.
Fotó: DepositPhotos.com
Olaszország
A 2026-os Milánó-Cortina téli olimpiát a rendező országban elégedetten nyilatkoztak a sporteseményről. Sergio Mattarella elnök üdvözölte „a tehetséges és összetartó Olaszországot”, míg Giorgia Meloni miniszterelnök „rendkívüli nemzetközi bemutatónak” és „bizonyítéknak” nevezte a játékokat, „hogy képesek vagyunk szervezni és sikereket elérni”.
Giovanni Malagò, az Olasz Olimpiai Bizottság elnöke „történelmi eredménynek” nevezte az Olaszország által szerzett 30 érmet, amely „többéves gondos munka eredménye”.
Az olasz média és a közvélemény büszkeségről és elégedettségről beszélt, ünnepelve Olaszország sportsikerét és nemzetközi megítélését. Ugyanakkor továbbra is folynak a viták az esemény összköltségeiről, az infrastruktúra örökségéről és a helyszínek jövőbeli használatáról.
Franciaország
Franciaország a Milano-Cortina olimpiát a 2030-ban, a francia Alpokban megrendezendő játékok tesztfutamának tekintette.
Amélie Oudéa-Castéra, a Francia Nemzeti Olimpiai és Sportbizottság elnöke elmondta, hogy „teljes mértékben érezte az olimpiai szellemet” a játékokon, és dicsérte a szervezőket, hogy a szétszórt helyszínek ellenére sikeresen irányították a játékokat.
Marina Ferrari francia sportminiszter úgy véli, hogy „Olaszország jól gazdálkodott”, és Franciaország tanulhat belőle.
Renaud Muselier, a Provence-Alpes-Côte d'Azur régió elnöke, annak a két régiónak az egyike, ahol a 2030-as játékokat rendezik, szintén üdvözölte, hogy a versenyeket több helyszínen rendezték meg, ahogyan ez Franciaországban is lesz.
Németország
A téli olimpia maradandó nyomot hagyott Németországban, a látványos bukásoktól kezdve a bizarr jelmezekig, különösen a német csapat öltözéke a megnyitó ünnepségen.
Az Adidas által tervezett poncsó igencsak vegyes fogadtatást hozott.
Emellett a verseny alatti balesetek országszerte címlapokra kerültek, például a német szánkólegenda, Georg Hackl vállsérüléséig.
Lengyelország
Lengyelország büszke lehet, hiszen négy érmet – három ezüstöt és egy bronzot – hozott haza, ami jelentős javulást jelent a pekingi játékokhoz képest, ahol a fehér-pirosak csak egyetlen bronzérmet nyertek.
A jövőre nézve is egyre nagyobb az optimizmus, hiszen az érmeket nyerő és az első nyolcban végzett sportolók viszonylag fiatalok. Egyes kommentátorok még generációváltásról is beszéltek a lengyel válogatotton belül.
A játékok közvetítését azonban beárnyékolta néhány sportoló panasza a rossz felszerelésre és a sportszövetségük támogatásának hiányára.
A szánkósok és a bobosok nyilatkozatai nagy visszhangot váltottak ki – ők közel 10 éves felszereléssel versenyeztek.
Portugália
Portugália hagyományosan kis látszámmal van jelen a téli olimpiákon, amit elsősorban az ország földrajzi adottsága magyaráz.
Kevés a hó és a jég, valamint a téli sportok edzéséhez szükséges infrastruktúra.
Történelmileg Portugália fő sportágai a labdarúgás, az atlétika, a kerékpározás és a szörfözés.
A kulturális preferenciák is szerepet játszanak: kevesebb portugál követi a téli olimpiát, mint a nyári játékokat, ahol a sportágak jobban illeszkednek a helyi érdekekhez.
A játékokat leginkább a közösségi médiában követik, bár az eredmények iránt kevés érdeklődés mutatkozik.
Görögország
Portugáliához hasonlóan a téli olimpiai játékok Görögországban is kevés figyelmet kapnak. Az országnak nincsenek erős hagyományai a téli sportokban.
A görög televíziós nézettség tükrözi ezt a korlátozott érdeklődést, a téli olimpiai közvetítések nem kerülnek be a 10 legjobb műsorszám közé egy adott napon.
Mivel Görögország központi helyet foglal el az olimpiai mozgalomban, mint annak származási országa, a játékok mindig különleges jelentőséggel bírnak a görög nép számára.
Törökország
Törökországban a 2026-os téli olimpia nem kapott nagy visszhangot, mivel ezúttal nem sikerült érmeket hazahozni.
Bár sok török ember a futballal van elfoglalva, a média számos cikket közölt a játékokról, különösen a török sportolók számának megugrása miatt.
A hazai izgalmak nagy része Fatih Arda İpcioğlu körül forgott, aki bebizonyította, hogy egy mediterrán nemzet is képes versenyezni a síugrás elit szintjén.
Ellentétben néhány európai szomszéddal, a török sportkommentátorok dicsérték a Milano-Cortinai olimpia szervezését.
Oroszország
Az orosz és fehérorosz olimpikonoknak az oroszok 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta tilos saját zászlójuk alatt versenyezniük az olimpiákon és a paralimpián, és ezt a szabályt Olaszországban is betartották.
A sportolók „egyéni semleges sportolóként” vehettek részt, ez a kategória lehetővé teszi, hogy azok, akik kvalifikálták magukat a játékokra, bizonyos feltételek mellett versenyezhessenek, például nem állnak szerződésben az orosz vagy fehérorosz hadsereggel vagy nemzetbiztonsági ügynökségekkel.
A The Moscow Times szerint az orosz állami televízió fokozatosan kiigazította olimpiai közvetítését, a kezdeti korlátozott tudósításoktól kezdve később kiemelte a semleges sportolók sikereit, különösen Nyikita Filippov ezüstérmét, amelyet jelentős teljesítményként üdvözöltek.
A labdarúgó-világbajnokság késő esti és hajnali mérkőzései felborították a horvát munkavállalók jórészének napirendjét, derül ki egy friss felmérés alapján.
A tavalyi foglalási mintát alapul véve három magyarból egy még csak most foglalja le utazását a Budapestről induló szezonális mediterrán járatok valamelyikére.
A turizmusnak és a fesztiváloknak is próbatételt jelent a több napon át tartó kánikula. Utcabálok, sportesemények maradnak el, múzeumok rövidített nyitva tartással várják a látogatókat.
Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.