A 2013 óta tartó magyar gazdasági fellendülés a kutatásban is nyomon követhető, mondta el Vincent Ollivier, a Magyar Cetelem Bank vezérigazgatója, aki tavaly augusztus óta vezeti a pénzintézetet, és 22 éve foglalkozik a pénzügyi területtel, azon belül is főként a fogyasztói- és áruhitelekkel. A kutatás eredményei alapján prognosztizált hazai fogyasztói növekedés európai átlagot meghaladó mértéke mellett azt az érdekes különbséget emelte ki honfitársai, a franciák és a magyar fogyasztók között, hogy míg előbbiekre az impulzusvásárlások jellemzők, a magyarok azok, akik a legjobban átgondolják költéseiket. 

A kutatás további részleteit Lukácsi Zoltán, a Magyar Cetelem Bank marketingigazgatója osztotta meg a hallgatósággal. A Cetelem Körképben minden évben 8700 fogyasztó véleményét kérdezik meg Európában országuk és családjuk gazdasági helyzetéről, fogyasztói szokásaikról, és elemzik a tapasztalható trendeket. Az internes kutatásban Magyarországon 500 főt kérdeztek meg, a válaszadói panel a hazai 18 éven felüli lakosságra nézve reprezentatív. Az elmúlt öt év kutatásai azt mutatják, hogy a gazdasági mélypont 2013-ban volt Európában, az elmúlt években a gazdaság növekedését a fogyasztók is érzékelték. Arra a kérdésre, hogy egy tízes skálán hogyan jellemzené az országa helyzetét, tavaly Európában átlagosan 4,3, 2015-ben 4,6-os osztályzatot adtak a válaszadók.

Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy a családok a saját háztartásuk gazdasági helyzetét jellemzően optimistábban látják az országukénál. A 10-es listán az európaiak 5,5-re, míg a magyar fogyasztók átlagosan 4,4-re teszik ezt. A tavalyi évhez képest 2015-ben szinte minden európai országban pozitívabban látják gazdasági helyzetüket a fogyasztók, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a háztartások nagyobb beruházással járó döntéseket hozzanak.

A trendeket elemezve Lukácsi Zoltán elmondta, az elmúlt öt évben teljesen átalakultak a vásárlási szokások is. Míg a '90-es, 2000-es évek a plázák időszaka volt, úgy az utóbbi években a fogyasztók egyre jobban szeretik újra felfedezni az alternativ vásárlási lehetőségeket, egyre szívesebben térnek vissza a piacokhoz, hangsúlyt kap az egyediség, az autenticitás, igyekeznek kikerülni a közvetítőket és közvetlenül a termelőtől vásárolni.

Európában átlagosan a fogyasztók 62%-a, Magyarországon pedig 80%-uk vásárol másképpen, mint a válság előtt, derült ki a válaszokból. A legkisebb változás Németorszában figyelhető meg, amelyet a válság kevésbé érintett, mint a többi tagállamot, illetve Portugáliában, ahol a fogyasztók ragaszkodnak a korábbi rutinjukhoz. A Cetelem Körkép megállapításai szerint a fogyasztók árérzékenyebbé váltak (ez Európában a fogyasztók 83%-ára, míg Magyarországon 90%-ra igaz), ritkábbak az impulzusvásárlásaik, mint öt évvel ezelőtt (EU: 56%, HU: 63%), tudatosabban vásárolnak (EU: 79%, HU: 88%), azonban nem csak a megvásárolandó termék ára fontos a számukra, hanem az eredete, összetevői is (EU: 67%, HU: 70%), nagy hangsúlyt kap az internet vásárlásnál és tájékozódásnál egyaránt (EU: 73%, HU: 86%).

A hazai fogyasztói szokások változásával kapcsolatban azt is fontos kiemelni, hogy egyre jellemzőbb, hogy a használt, már fölöslegessé vált dolgaikat értékesítik (29%) honfitársaink, illetve gyakrabban vásárolnak (37%) használt termékeket. Az idei kutatásban megjelent a Drive-In fogyasztási csatorna, amelyet a hazai fogyasztók 18%-a vesz igénybe, ami magasabb az európai átlagnál. Az interneten kosárba gyűjtött termékeket az üzletben összecsomagolva veheti át a vásárló, amellyel időt spórolhat meg. Egyre jellemzőbb itthon is, hogy egyes gépeket a fogyasztók közösen használnak. A fogyasztók 16%-a osztozik másokkal valamilyen berendezésen. 

Lukácsi Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az internet manapság már nem csak a fiatalok terepe. A 60 év felettiek 63%-a vásárol az interneten. Szinte minden magyar fogyasztó (92%) nagyobb összegű vásárlási döntés előtt összehasonlítja az interneten az árakat.

Utóbbi igaz a pénzügyi szolgáltatásokra is. Míg öt évvel ezelőtt mindössze a magyar fogyasztók 3-4 százaléka érkezett a banki termékeket összehasonlító oldalakról, mára minden ötödik látogató onnan érkezik a cetelem.hu-ra. A fogyasztói tudatosság a pénzügyi termékeknél is érezhető. A tudatos hitelfelvételnél fontos átgondolni, hogy a háztartás mekkora törlesztőrészletet bír el, illetve fontos rákérdezni a THM mellett olyan egyéb költségekre is, amelyek késés vagy előtörlesztés esetén felléphetnek, hangsúlyozta.

Európai átlagban népszerűbb az utazás, mint Magyarországon

Összegzésként elmondható, hogy az európai gazdaságok pozitív pályára álltak, és Magyarországon is egyre optimistábbak a fogyasztók. Bizakodásra adhat okot, hogy Magyarországon a tanulmány 2,5%-os fogyasztásnövekedésre számít az idei évben, amelyek várhatóan főként a lakásfelújítás, lakberendezés területén csapódnak le. Várhatóan bővül a műszaki cikkek forgalma is az idei évben, a szórakozásra, utazásra fordított költések viszont feltehetően 2015-ben is alulmúlják az európai átlagot.

Az európaiak még mindig az utazást és a szabadidős tevékenységeket helyezik vásárlási listájuk élére (57% a szándékok átlagában), vagy a második helyre sorolják, mint Lengyelországban, illetve a Cseh Köztársaságban.

Több évi tartós válság után és a vásárlóerő korlátozása ellenére az utazás és a hobbitevékenység némi erősödést mutat Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, annak jeleként, hogy az embereknek szükségük van a szociális-gazdasági helyzetükből való kikapcsolódásra.

Az alábbi táblázat a 2015-re tervezett vásárlásokat mutatja, ebben az eetben azt, hogy utazásra, szabadidőre terveznek-e költeni a megkérdezettek. A táblázatban az „igen, minden bizonnyal” és a „valószínűleg” válaszok részösszesítése látható százalékos arányban (Forrás: Cetelem Körkép 2015).

Ez is mutatja, hogy az utazási kedv 2015-re az előző évvel összehasonlítva Franciaországban és Portugáliában nőtt a legdinamikusabban, de Spanyolországban is emelkedett, Németországban kissé csökkent, Magyarországon azonban ugyanazon a szinten maradt (45%), ahogyan Romániában is, ám utóbbiban alapvetően jóval magasabb szám figyelhető meg (60%), mint hazánkban. Érdekesség, hogy a németországi csökkenés egyenlő szintre emelte az országot Romániával az utazásra, szabadidőre tervezett költés tekintetében. Az európai átlag 54%.