Egy különleges projekt mindig közös gondolkodásból születik – a Nuvole Garden története pontosan ezt bizonyítja.

Amikor az álomból valóság lesz – így született a Nuvole Garden világa

Varró Zoltán dizájner így mesélt a kezdetekről:

„Amikor megkapok egy új feladatot, először lehunyom a szemem, és megpróbálok öt kulcsélményt, benyomást, képet összegyűjteni, amelyek szerintem meghatározzák az adott helyet. Comóban ez a folyamat különösen inspiráló volt: egy tündérszerű tó, amelynek tükrében a hegyek tornyosulnak; elegáns villák mindenütt, és sok kertben ott sétálnak a pávák – ezek a reneszánsz pompát és időtlen szépséget idéző madarak, amelyek szinte felkínálkoztak motívumként. Ez az ötösfogat – tó, hegyek, villák, pávák és a környezet álomszerűsége – lett a tervezés kiindulópontja. Innen született meg az a vízió, amelyből végül 700 méterrel a tó fölött, egy sziklaszirt peremén, egy luxushotel nőtt ki – ezt hívjuk ma a Felhők kertjének, azaz Nuvole Gardennek.”

A megálmodott víziót azonban valakinek a valóságba is kellett átültetnie. Itt lépett be a képbe a JAB csapata.

Bakody Katalin, a JAB kelet-európai igazgatója így folytatta:

„Zoli tervei egy egészen különleges világot festett elénk – nekünk pedig az volt a dolgunk, hogy ezt a világot kézzel foghatóvá tegyük. A textil- és bútorszövet választékunk ugyan széles léptékű, de ebben az esetben nem csak a polcról választottunk: majdnem minden darab egyedi tervezés alapján, kifejezetten ehhez a hotelhez készült. Ez hatalmas kihívás volt a fejlesztőcsapatunk számára: ki kellett dolgozni az anyagok technikai hátterét, a kivitelezés módját, és ezekből többféle verziót is készítettünk, amelyeket Zolival közösen néztünk át, míg két és fél évig tartó közös munka eredményeként megszületett a végleges döntés – a megfelelő anyag, szín és stílus kiválasztásával.”

Ha a textil beszélni tud(na) – üzenetek, formák, színek a térben

Egy szállodai szoba hangulatát nemcsak a bútorok vagy a világítás határozza meg – sokkal nagyobb szerepet kapnak benne a textilek, mint elsőre gondolnánk. Varró Zoltán szerint egy vendégszobában a vizuális tér nagyjából felét a textilek töltik ki – és ez már önmagában is elég indok arra, hogy komolyan vegyük a jelentőségüket. De szerinte a textilek ennél többre is képesek: történeteket mesélnek, üzeneteket közvetítenek.

„Amikor csak lehet, belecsempészek egy kis magyar utalást a munkáimba – mondja a dizájner. – A comói projekt során például az egyik rendezvényterem falait olyan falikárpit borítja körben, amelyben ott lüktet az eozin zöld fémes csillogása – ez a színvilág a Zsolnay porcelánok egyik legismertebb árnyalata. A Jab csapata lenyűgöző precizitással oldotta meg, hogy ezt a különleges, szinte megfoghatatlan árnyalatot visszaadja a textilek felületén. Ez nem egyszerű színátmenet – ez már valódi szakmai bravúr.”

Páva a fotelben – design és naplemente a Comói-tó felett

Bakody Katalin, a JAB kelet-európai vezetője egy különösen izgalmas részletbe is beavatott minket a Brunate-ben található hotel megvalósításával kapcsolatban – méghozzá abba, hogyan került egy teljes páva a fotelekre.

„A pávamintás bútorszövetek tervezésénél nem csupán a színek voltak fontosak. Zoli kérésére a teljes madár – fejtől farokig – aprólékosan kidolgozott formában került rá az anyagra. Ehhez olyan bársonyt kellett találnunk, amely nemcsak tökéletes textúrával, de a megfelelő fényjátékkal is vissza tudja adni azt a látványt, amit ő megálmodott. Nem túlzás azt mondani, hogy egy egész év telt el, mire megtaláltuk azt az anyagot, ami minden szempontnak megfelelt. És ez még csak a kezdet volt. A tervező számára az is kiemelten fontos volt, hogy ha ugyanaz a minta megjelenik a bútorkárpitokon, a függönyökön vagy a fali textileken, akkor azok tökéletes színharmóniában legyenek egymással. Ehhez jött még a technikai kihívás: az olasz hatóságok rendkívül szigorú tanúsítási követelményrendszerének való megfelelés, különösen az északi régiókban, Milánó környékén. Mi ugyan már dolgoztunk korábban Olaszországban, de főként Ausztriához közeli területeken, ahol nincsenek ilyen szigorú lángmentesítési előírások.”

Varró Zoltán pedig egy újabb nézőpontot is megvilágított a tervezés kulisszatitkaiból. A ház különleges fekvésének köszönhetően minden térbe be akarta csempészni azt a látványt, amit a magasban, a tó fölött nap mint nap megélhetnek a vendégek. „Ez a hely nem egyszerűen naplementét kínál – magyarázta –, hanem egy órákon át tartó, fokozatosan színeződő fényjátékot a szemközti hegyek vonulatain. Számomra kihívás volt, hogy ezt a lassan változó, szinte álomszerű fényélményt beépítsem az enteriőrbe. A JAB csapatának ezért nemcsak anyagban és mintában, hanem árnyalatban és fénytörésben is maximálisan alkalmazkodnia kellett az elképzeléseimhez.”