Ha este lenézünk a város fölötti egykori Kálvária-dombon (ma Gomba) kialakított elegáns kilátóról, alattunk villognak olyan nemzetközi szállodaláncok fényreklámjai, mint a Hilton vagy Ramada. Mintha nem egy Debrecen nagyságú városban lennénk. Ez a jelen. Halványabban, de kirajzolódik a múlt is, a nagy, most újjáépített ötszögletű téglavár körvonala: ez a város origója, névadója és misztikus középpontja.
Szt. László királyunk isteni sugallatra alapított e helyen várat, kolostort, melyet végső nyughelyéül szánt. Zarándokok ezrei jártak itt, híre olyan nagy volt Európában, hogy Luxemburgi Zsigmond is ide temetkezett. A következő évszázadok hadjáratai azonban nyomtalanul eltüntették a középkor dicsőségét, a magyar humanizmus nagyjainak emlékeivel együtt. Vitéz János püspök itt létesítette a középkori Európa egyik első csillagvizsgálóját, itt készült az akkori civilizált világban használt, a nap- és holdfogyatkozások időpontjainak táblázata. Ennek századokkal későbbi utóéletét láthatjuk a Holdas-templom tornyában mozgó, nap- és holdállást jelző gömb formájában. A folyamatosan újra korszerűsített várat termálvízű, soha be nem fagyó vizesárok védte. Csak 1660-ban foglalták el az oszmán hadak, mert mérnökeinek elárulták, vagy maguktól rájöttek a vízelvezetés titkára. Ma a várat uniós pályázat részeként újjáépítették, hatalmas belső udvarát rendezvények, kézműves műhelyek, szabadtéri vetítések töltik meg élettel, míg a zárt terek múzeumként fogadják a látogatókat.
Nagyvárad újabb fénykorát az 1700-1800-as években barokk stílusban felépített római katolikus püspöki palota, a székesegyház, impozáns, hosszú árkádsorával pedig a Kanonok sor jelzi.
Nagyvárad a szecessziós városok hálózatának tagja
A város mai építészeti arculatát azonban a huszadik század elejének nagy gazdasági és kulturális fellendülését tükröző eklektika és a szecesszió határozza meg. Emblematikus épületek, mint a Szigligeti Színház, a Városháza és kilátótornya, a görög katolikus püspöki palota nagy tömbjei jól érvényesülnek az előttük meghagyott tágas tereken. A város gazdag kereskedő családjai építették fel a Zsinagógát, és egymással vetélkedve – a kor modern európai építészeti stílusának, a szecessziónak jegyében – elegáns városi palotáikat (Stern, Moskovits, Apollo, Rimanócy, Poynár házak). Uniós forrásból most sorra újítják fel e szép épületeket. Közöttük mintegy 600 méter hosszan húzódik a kávézókkal, éttermekkel és bárok kitelepüléseivel belakott sétálóutca, a korzó. A leghíresebb szecessziós épület a még felújítás alatt álló Fekete Sas-palota. Üvegezett és üvegfestményekkel díszített tetejű passzázsát Milánó ihlette. A szecesszió tiszteletére most nyílt meg a Szecessziós Múzeum a Darvas-La Roche házban. Nagyvárad nem rejtegeti gazdag magyar irodalmi múltját, melyet az Ady Múzeum és köztéri szobrok, emléktáblák jeleznek.
Wellness, gyógyfürdők és parkok minden mennyiségben
Janus Pannonius a 15. században latin nyelvű költeményben dicsőítette Várad jótékony melegvízű forrásait. A Hilton DoubleTree Körös-parton álló ötcsillagos házának szemet gyönyörködtető spa-világában, valamint a további hét négycsillagos szállodában működő wellness-részlegek hasznosítják ma e kivételes természeti adottságot. Ezen túlmenően a város modern spa-központjai különleges ajánlatokkal, borterápiával is kényeztetik a városba látogatókat. Természetesen aquapark is működik, ebben a hónapban adják át az új, 1500 fős bővítményét, a Nymphaea nevű üdülőközpontot. Ebben 7 szabadtéri és 13 beltéri medence, pezsgőfürdő, fedett és szabadtéri gyógyfürdő, szauna, 13 csúszda, élményfürdő, aroma- és fényterápiás rész is található. A sportlehetőségek széles választéka, minősített, nemzetközi versenyek rendezésére alkalmas úszó- és műugró medence is rendelkezésre áll. A spa-részlegen többféle szauna, a wellness-részlegen pedig a masszázsra alkalmas szobákon kívül két, bérelhető VIP-jacuzzit is kialakítottak.
Nagyvárad minden lakosára 25 négyzetméternyi zöld parkfelület jut, ezért megkapta a „Románia Zöld Fővárosa” címet is. A várost kettészelő Sebes-Körös átlátszó vizében öreg fák dús lombja tükröződik. A folyó mentén kerékpár- és sétautak futnak, a hűs, árnyas, élő sátor alatt hangulatos kávézók hívogatják a vendégeket.
Micsoda csoda környék!
Nagyváradon évente 1,2 millió vendégéjszakát töltenek a vendégek. Három ipari parkjába amerikai, olasz, ázsiai, német nagyberuházók telepedtek be. Maga város is bőven elegendő luxusszolgáltatást – beleértve a fine dining éttermeket – nyújt, de a környéke is egy óriási zöld kalandpark, gyógyvízű fürdőkkel, barlangokkal, szelíd hegyekkel.
Nagyváradtól egy ugrásra mi is megtapasztalhattuk, mennyire vonzó a Kings Land sok hektáros zöld felületével, három tavával, lovardájával, golf -és sportrepülőpályájával. Romantikus esküvő nem akármilyen díszleteit is láthattuk. Tündérrózsás tavon átívelő, vörös szőnyeggel borított kis fahíd vezetett a kedves szigetecskén álló fehér sátorhoz, mely virágfűzérrel díszítve várta a hamarosan kezdődő ceremóniát.
Már a rómaiak is ismerték, de nagyszüleink idejében is legendás volt Félixfürdő híre. A 40 fokos, oligominerális víz kiváló gyógyhatású elsősorban a mozgásszervi, reumatikus panaszokra. A 140 méter magasságban fekvő, erdős fürdőtelep folyamatosan növekszik, több magas kategóriájú szálló épült ide, és egyre jobb és több szolgáltatást nyújtanak. A Hotel President új szárnyával együtt 180 főt tud fogadni. Három konferenciaterem, három medence, két vendéglő, szaunavilág, gyógyászati kezelők teszik teljessé a szolgáltatásait. De gondoltak a szórakoztató-wellness üdülést kedvelőkre is: az Aqua Park Presidentben 13 beltéri és 5 kültéri medence, számos csúszda, szaunák és masszázstermek várják a látogatókat egész évben. És már építik a következő bővítményt!
Köszönet az Oradea Tourism nagyvonalú vendéglátásáért, a honi szervezők munkájáért.
Forrás: Turizmus Online