Kevesebb stressz és kiégés: Izlandon bombasiker a négynapos munkahét, áll a Forbes.hu elemző cikkében a BBC információi alapján.

Ugyanannyi pénzért a heti öt helyett csak négy napot dolgoztak, így kevésbé voltak kitéve a kiégésnek, jobban megtalálták a munka és a magánélet egyensúlyát, és még a munkájuk hatékonysága is nőtt – ez a mérlege Izlandon a négynapos munkahétnek.

Izlandon 2015 és 2019 között nézték meg, hogy milyen hatással van a dolgozókra a rövidített munkahét, a tanulságokról a BBC számolt be, kiemelve, hogy elsöprő sikert aratott az új rendszer.

A Reykjavíki Városi Tanács és a kormány több mint 2500 munkavállalót (a dolgozó népesség 1 százalékát) vonta be a többéves kísérletbe, amely tehát közszférás munkahelyeken zajlott. Ez idő alatt a produktivitás szinten maradt vagy még nőtt is a munkahelyek többségén.

A résztvevők többsége 40-ről 35 vagy 36 órás munkahétre váltott. A jó eredmények a munkaidő újratárgyalására sarkallták az érdekképviseleteket, így mostanra az izlandi munkavállalók 86 százaléka vagy már rövidebb munkaidőre váltott ugyanannyi fizetésért, vagy legalábbis megvan rá a jogi lehetősége.

A dolgozók arról számoltak be, hogy kevésbé stresszesek és kevésbé érzik magukat kiégve, illetve jobban megtalálják az összhangot a munka és a magánélet között.

Will Stronge, a kutatás vezetője szerint az eredmények azt mutatják, hogy a világ legnagyobb kísérlete a közszférában egy rövidebb munkahétre elsöprő siker volt. Szerinte a közszféra úttörő szerepet játszhatna a rövidebb munkahetek meghonosításában, és az izlandi példából más országok is tanulhatnak.

Az izlandi kísérlet a rövidebb munkahétre azt üzeni, hogy a modern korban nemcsak lehetséges kevesebbet dolgozni, hanem kifejezetten előremutató is, hangsúlyozta Gudmundur D. Haraldsson, az izlandi Fenntartható Demokráciáért Egyesület kutatója.

Ezeket a trendeket a koronavírus is felerősítheti, Spanyolország például épp a covid miatt kísérletezik a versenyszférában négynapos munkahéttel. 

A cikk továbbolvasható: ITT