Ahogy azt korábban mi is megírtuk, beomlott a parajdi sóbánya, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak és megsérült a medrét védő geofólia. A betörő víz elöntötte a regionális turizmus motorjának számító székelyföldi létesítményt. A bezárt bánya nem csak természeti katasztrófa, hanem hatalmas csapás a környék turizmusból élő lakosságának is. Utánajártunk, mi a helyzet most.

Mi az, amiért eddig jöttek?

A többszintes látogatóterület több mint 120 méterre nyúlik le a felszín alá, ahol a sós falak, sókristályok között egy kisváros települt a föld alá, étteremmel, kávézókkal, szórakozási lehetőségekkel, wifivel, rengeteg játszótérrel, még kalandpark is volt. A közelben pedig ott a Medve-tó, amelynek meglátogatása szintén meseszép élmény.

A bánya élettérként is működött: kialakítottak benne wellness részleget, gyógyító termeket rendeztek be légúti betegek számára, és klimatoterápia keretében kezeléseket kínáltak – egészen a mindent beborító édesvíz betöréséig.

Mit kínál a felszíni környezet?

A Sószoros-tanösvény különleges karsztos élményt kínál sóval telt patakocskákkal és szurdokvölggyel. A közelben fekvő Medve-tető kilátóról páratlan panoráma nyílik a tájra; és a közeli Korond falucska kiválóan alkalmas eredeti székely kézműves termékek gyűjtésére vagy pihenésre – mindez háborítatlanul maradt és továbbra is látogatható, csakhogy egyvalami a probléma: a turisták elmaradtak, ma már szinte senki nem keresi fel a környék látnivalóit.

Milyen látogatószámokkal büszkélkedhetett Parajd a tragédia előtti időszakban?

A parajdi sóbánya 2024-ben megközelítőleg 470 ezer látogatót fogadott, napi szinten a nyári hónapokban akár 2 500–3 000 vendég is érkezett, a legpörgősebb napokon akár 7 300 főt is regisztráltak a bányába belépéskor. Ez a biztató tendencia idén is folytatódott: 2025-re mintegy 5 százalékos további látogató-növekedéssel kalkuláltak – ám a tavaszi tragédia átírta az előzetes számításokat.

Milyen a helyzet most Parajdon és környékén?

Lukács Csaba újságíró kollégánk, a Magyar Hang lapigazgatója parajdi születésű, ott van vendégháza mind a mai napig, őt kérdeztük a jelenlegi állapotokról, a kilábalás lehetőségeiről. Csaba elmondta, a Parajdra érkező vendégek túlnyomórészt gyógyulás céljából érkeztek – legfőképp szülők hozták asztmás, vagy más légzőszervi panaszokkal rendelkező gyermekeiket magukkal, és maradtak is 8-14 napig általában – a gyógykúra idején. Hozzátette, a sóbánya gyógyító levegője miatt a közeli Szovátáról, Korondról, székelyudvarhelyi szálláshelyekről is sokan jöttek gyógykezelésekre, majd a napi négyórás kúrát követően a környék érdekes látnivalóit fedezték fel általában a családok. Csak egyetlen pregnáns adat a jelenlegi állapotokra: a három szovátai négycsillagos hotel forgalma május óta a korábbi évekhez viszonyítva 20-20 százalékra esett vissza, Parajd vendégszáma pedig gyakorlatilag a nullával egyenlő. És mivel a bányát már nem fogják megnyitni a látogatók és a gyógyulni vágyók előtt – ezért az itteni és a környék idegenforgalmát újra kell tervezni.

Hogy lehet menteni a menthetetlent?

Mivel korábban az égvilágon semmit nem kellett a helyi turisztikai szolgáltatóknak azért csinálni, hogy érkezzen a vendég – kényelmes helyzetben voltak. Ennek a májusi tragédia véget vetett. És aki nem keres új, más megoldásokat, amely a környékre vonzza a látogatót – az garantáltan a közeljövőben csődöt jelenthet. Milyen alternatív megoldások lehetnek? Öko- és aktív turisztikai programok, olyan un. niche-piacokon (rés-piacokon) való megjelenés, mint például az erdei gombák ismeretét gazdagító séták, vagy e-biciklikkel kerékpáros túrák a környéken – csak néhány azon lehetőség közül, ami életben tarthatná a helyi turizmust. Mert ugyan a katasztrófaturizmus ma még fellelhető Parajdon – eljönnek a turisták, megnézik a lezárt bejáratot, vesznek sót emlékbe a bejáratnál meg a kürtöskalácsot – de ennyi. És ez nem tarthat sokáig. A bánya már soha nem fog ismét megnyílni. Az egyetlen lehetséges megoldás lehet a bányanyitásra, ha az óriás méretű sótömbben valahol másutt ismét kivájnak tömböket és ott alakítanak ki vájatokat – de ez sok-sok évbe beletelhet, ez még a jövő zenéje.

Mit tehetünk a helyiekért, akik a turizmusból élnek?

Az ATV 2025. július 22-i reggeli adásában a Parajdon tartózkodó Molnár Zsolt, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke a jelenlegi helyzet kapcsán elmondta, Parajd polgármesterével, Nyágrus Lászlóval járták be a helyszínt, ahol az építkezés, a helyreállítás, a védekezés is zajlik. Molnár úgy véli, nem annyira pesszimista a hangulat, mint amennyire a román környezetvédelmi miniszter szavaiból kihallatszik, viszont óriási probléma, hogy elfogytak a turisták: „Nagyon kevesen vannak Parajdon, miközben számos család megélhetése került veszélybe, hiszen a sóbánya lezárása miatt sokkal kevesebb a vendég, sokkal kevesebb a turista, emiatt nagyrészt üresek a panziók, az éttermek.”

A helyzet javítása kapcsán elmondta: „Rövidtávon a legtöbb, amit tudunk tenni ebben az ügyben, hogy eljövünk ide, foglalunk szállást, elmegyünk éttermekbe, cukrászdákba, hiszen minden nyitva van és minden nagyon szép, annak ellenére, hogy a sóbánya sajnos nem látogatható. Viszont, ha idejövünk, akkor segítünk az itteni családoknak a megélhetésben.”

Lehet-e pótolni a kiesést?

Molnár Zsolt szerint rövid távon nem lehet pótolni, de a helyiek reménykednek, hogy nem ez a végleges állapot. „Jelen pillanatban nincs biztonsági kockázata annak, ha valaki idelátogat. A helyiek abban bíznak, hogy egyrészt megbarátkozik a környezet azzal, hogy nemcsak a sóbánya az egyetlen program, hiszen itt van Szováta, Korond, nem túl messze Marosvásárhely, tehát rövid távon talán el lehet képzelni a turizmust a bánya nélkül is - bár a helyiek még hisznek abban, hogy valahogy helyreállhat a helyzet.”

Hogy látja a helyzetet az utazásszervező? 

A Határtalanul Program keretében a térségbe iskolai csoportok számára is kirándulást szervező Csillagösvény Utazási Iroda tulajdonosa, Posch Dániel úgy fogalmazott, a parajdi sóbánya bezárása náluk egyelőre nem okozott látogatószám kiesést és foglalásaikat tekintve nem állította meg a magyar csoportokat sem. Tavasszal 160 csoportot vittek Erdélybe, ebből 70–80 diákcsoport látogatott Székelyföldre. Annak ellenére, hogy a bánya jelenleg nem látogatható, a csoportokat továbbra is Parajdon szállásolják el – ezzel is segítve a helyi közösséget. A térséget jól ismerő utazásszervező szerint a magyar vendégek egyébként nem kizárólag a sóbányáért látogatnak Parajdra, és a velük szervezetten utazó turistákat sem elsősorban csak az egészségturizmus vonzza, hanem a környéken található számtalan látnivaló és élmény. A helyiek támogatása érdekében az utazásszervező a katasztrófa kapcsán felajánlást tett, amelynek keretében jövő tavasztól a Határtalanul Program 2025. évi pályázatán nyertes iskolai csoportjai után 100 ezer Ft-ot ajánlanak fel valamilyen helyi célra, az aktuális szükségletekhez igazítva.

Mit tett egy hazai utaztató a bajba jutottak megsegítése érdekében?

Amint azt a májusi tragédia idején mi is megírtuk, a parajdi sóbányát májusban ért súlyos áradások következtében a föld alatti termek teljesen víz alá kerültek. A bánya azóta is zárva tart, ezzel tragikus helyzetet teremtett a helyi turizmusban, mivel a bánya nem csak látványosságként, hanem a helyi gazdaság egyik húzó ágazataként is funkcionált. Emiatt

Az egyik hazai utaztató, a Proko Travel  – amely hosszú évek óta szervez utazásokat Erdélybe – úgy döntött, hogy a Parajdra tervezett utazásai során a sóbánya belépődíjára szánt összeget saját forrásból felajánlja a Sóvidék Turisztikai Egyesület részére. Az Egyesület évtizedek óta dolgozik azon, hogy a térség turisztikai szereplőit összefogja, információs anyagokat készítsen, pályázatokkal támogassa a szolgáltatókat, és segítse őket a nehéz időkben is talpon maradni. „Évtizedek óta viszünk csoportokat a térségbe, így tudjuk, hogy több száz család sorsa függ a sóbányától, akik most roppant nehéz helyzetbe kerültek” – mondta Prónay Bence ügyvezető.