Júniusban is aktívak voltak a magyarok

Júniusban újabb 2540 magyar regisztrált a brit belügyminisztériumnál (Home Office) annak érdekében, hogy a Brexit után is szabadon vállalhasson munkát a szigetországban. Ez ugyan március óta a legmagasabb havi adat, de továbbra sem számít kirívónak, egyértelműen látszik a járványhelyzet hatása, ami jelentősen lelassította a regisztrációt. A mostanival együtt összesen 104 410 magyar jelezte eddig a brit hatóságoknak, hogy az Európai Unióból való kilépést követően is maradna az országban. Akik idén január előtt érkeztek, azoknak semmit nem kell tenniük, elég, ha jelzik a szándékukat a brit hatóságoknak, automatikusan megkapják a letelepedési engedélyt. A regisztrációra 2021 júliusáig van lehetőség, vagyis a fenti szám még biztosan emelkedni fog a következő egy évben.

A Home Office adatai szerint 94 120 magyar Angliában telepedne le a Brexit után, 6040-en Skóciában, 1950-en Walesben, 1830-an pedig Észak-Írországban regisztráltak. Mivel negyedéves adatokat közölt most a belügyminisztérium, ezért az életkor szerinti megoszlásról is képet kapunk: a regisztrálók közül 92 670 fő 18 és 65 év közötti, majdnem 11 ezren 18 év alattiak, 850 fő pedig 65 év feletti. Ez ismét alátámasztja azt a kivándorlással kapcsolatos korábbi vélekedést, hogy elsősorban a fiatal, munkaképes korú lakosság próbált külföldön szerencsét.

Milyen hatással lehet a koronavírus a kivándorlásra?

A következő időszak legfontosabb kérdése az lehet, hogy a koronavírus hogyan befolyásolja majd a kivándorlási hajlandóságot, illetve a külföldön élő magyarok életét. Jelenlegi becslések szerint a hatás kétféle lehet: Egyrészt várhatóan mindenhol emelkedik majd a munkanélküliség, ilyen helyzetben pedig a nem helyi munkavállalók fokozottan veszélyben lehetnek, hiszen a legtöbb országban a hazai munkaerő védelme élvezhet elsőbbséget. Emiatt sokan akár haza is térhetnek például munkahelyüket elveszítve. Másrészt viszont az itthoni munkanélküliség növekedésével nőhet azok száma is, akik külföldön „próbálnak szerencsét”, ez pedig akár élénkítheti is a kivándorlási hajlandóságot. Egyelőre azt gondoljuk, hogy talán az első hatás lehet erősebb, vagyis többen térhetnek haza, mint ahányan elvándorolnak, amit már alapvetően maga a Brexit is elindíthatott. Ráadásul a Nyugat-Európában dolgozó magyarok jelentős része éppen a válság által leginkább érintett szektorokban (turizmus, vendéglátás, szolgáltatások) dolgozik, illetve minden ország várhatóan elsősorban a saját állampolgárainak munkahelyét védi majd.

Sok múlhat azon, meddig tart a járvány, lesz-e második hullám, illetve milyen gyorsan áll talpra a gazdaság és tér vissza a foglalkoztatás a korábbi szintre.