Turistaözön Spanyolországban: áldás vagy átok?

Bár a helyi turizmusipar jelentősen profitál abból, hogy az egyes nyaralódesztinációkban fennálló biztonsági kockázatok miatt az eddiginél is több turista keresi fel Spanyolországot, a helyi lakosok már nem örülnek ennek ennyire.

Munkahelyet váltana, vagy új kollégát keres?

Az utazási szakma nálunk egymásra talál. Hirdessen ott, ahol valóban a döntéshozók és a szakma résztvevői olvassák a tartalmat: célzott felületen, nagy eléréssel!
Álláshirdetése nemcsak a Turizmus Online oldalán jelenik meg, hanem hírlevelünkben is, amely naponta több mint 7000 szakmai címzettet ér el – gyorsan, hatékonyan, pontosan.

Adja fel hirdetését!

Az utóbbi időben például Palma de Mallorca történelmi épületeit lepték el olyan graffitik, amelyeken azt írják: „Turisták, menjetek haza! Bevándorlók, üdvözlünk titeket!” vagy „Turista: te vagy a terrorista”. De már tüntetések is voltak az országon belül, például a barcelonai Sagrada Familiánál a mindennapos turistaözön miatt, vagy a tengerparton részegen randalírozó látogatók és a megnövekedett számú - turisztikai célú - illegális lakáskiadók ellen felszólalva.

Spanyolországban idén 67 millió turista látogatására számítanak, ami jóval több, mint az ország teljes, 47 milliós lakossága. A legtöbben Nagy-Britanniából érkeznek (körülbelül 15 millióan), őket követik a franciák és a németek.

Bár sokan a turisták ellen vannak, mások üdvözlik a látogatókat, mondván, a turizmus teszi ki az ország gazdaságának jelentős részét. Volt, aki azonban azt nyilatkozta a külföldi sajtónak, hogy nem kellene hagyni, hogy a turizmus legyen a legfontosabb gazdasági ágazat, hiszen nagy bajban lennének, ha az utazási szokások megváltoznának, vagyis ebben a formában ez nem egy fenntartható növekedési koncepció. A Baleár-szigeteken jelenleg az összes munkavállaló egyharmada a turizmusban dolgozik, a szektor a gazdasági teljesítmény felét teszi ki. Mindeközben azonban Ibiza vízkészletei már igencsak szűkösek, Menorca szigetén pedig a természeti kincsek vannak veszélyben. A Baleár-szigeteken volt egy olyan nyári nap, amikor majdnem még egyszer annyi turista volt a térségben, mint ahány lakosa van a szigeteknek. Palmán a helyiek már tudják, hogy mikor kerüljék el a városközpontot – főként akkor, amikor a több ezer utast szállító tengerjáró hajók befutnak a kikötőbe. Ahogy arról korábban a Turizmus Online-on is beszámoltunk, a Baleár-szigeteken nemrég bevezették az idegenforgalmi adót: a számítások szerint az új adóból 40 millió euró bevételt remélhetnek, amelyet a természeti és kulturális örökség védelmére, valamint a turisztikai ágazat minőségének javítására fordítanának. A hivatalos adatok szerint a szigetekre, amelyek közül a legnépszerűbb Mallorca, Menorca és Ibiza, tavaly 14 millió turista érkezett, akik összesen 54,3 millió vendégéjszakát töltöttek el.

Spanyolország nincs egyedül ezzel a problémával: nemrég írtunk arról, hogy a világ számos, népszerű úti céljában egyre nagyobb problémát jelent a hatalmas turistaáradat, amely rendkívüli módon zavarja a helyi lakosokat vagy rombolja a környezetet. Éppen ezért egyre több desztinációban döntenek úgy, hogy bizonyos szigorításokat vezetnek be annak érdekében, hogy csökkenjen vagy legalább ne emelkedjen a látogatók száma, de van, ahol egyenesen kitiltják őket, vagy a nagy komplexumok építését nem engedélyezik. Ezzel kapcsolatban Mark Tanzer, a brit utazási irodák szövetségének feje arra figyelmeztetett, hogy megfelelő kontroll nélkül pont a turisták azok, akik megölhetik a turizmust, ennek ellenére a helyi hivataloknak óvatosan kell eljárniuk, ha helyre akarják őket tenni. A turizmus ugyanis ma már a globális GDP tizedét teszi ki, és számos olyan ország gazdasági növekedéséhez járul hozzá, amelyek egyébként sokkal rosszabul teljesítenének.

Forrás: Daily Mail


Vége a tevegelésnek az egyiptomi piramisoknál?

Vége a tevegelésnek az egyiptomi piramisoknál? 

Elektromos buszok válthatják fel a tevegelést és lovaglást a gízai piramisoknál.
Nagyszabású turisztikai projekt Szaúd-Arábiában

Nagyszabású turisztikai projekt Szaúd-Arábiában 

Csillagvizsgálót építenek a turistáknak.
Futball-vb 2026: fesztiválhangulat, magas árak,  nagy távolságok, döcögő vízumügyintézés

Futball-vb 2026: fesztiválhangulat, magas árak, nagy távolságok, döcögő vízumügyintézés 

A hangulat a legtöbb rendező városban fesztiválszerű, viszont a magas árak és a három országot átfogó logisztika miatt a szurkolói utazások másképp alakulnak, mint a korábbi vb-ken.
Római kori szurkolói zóna Jordániában

Római kori szurkolói zóna Jordániában 

Egyedülálló helyszínen követték kedvenc csapatuk mérkőzéseit a jordán szurkolók a labdarúgó-világbajnokság alatt.
Új turizmusstratégia Ausztriában

Új turizmusstratégia Ausztriában 

Értékteremtő turizmus az év 365 napján.
Ausztria különleges élményvilága Stájerországban és Karintiában / 2. rész

Ausztria különleges élményvilága Stájerországban és Karintiában / 2. rész 

Karintia természeti kincsei és egyedi attrakciói, az Austria Destination Experience 2026 rendezvény során megismert különleges helyszínekből válogatva.
    Hőhullám Európában: egymás után maradnak el a hétvégi rendezvények

Hőhullám Európában: egymás után maradnak el a hétvégi rendezvények 

Fesztiválokat, felvonulásokat és sporteseményeket is lefújnak.
Meredek hegyoldalban találtak rá a bledi várból lezuhant magyar gyermekre

Meredek hegyoldalban találtak rá a bledi várból lezuhant magyar gyermekre 

A bledi várnál szerdán súlyosan megsérült magyar kisfiút hosszú ideig nem találták a mentők.
A tengerbe omlott egy sziklafal a franciaországi Biarritzban

A tengerbe omlott egy sziklafal a franciaországi Biarritzban  

Maga alá temetve embereket.
    A tó fölé magasodó bledi vár szerdán a hírfolyamok egyik főszereplőjévé vált

A tó fölé magasodó bledi vár szerdán a hírfolyamok egyik főszereplőjévé vált 

Egy magyar gyerek ugyanis súlyosan megsérült a vár kilátójánál.

Interjú

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén

Istentelen időben isteni helyen – a pilisi erdő mélyén 

Látogatás egy kortárs erdei házban a szakértővel – személyes élményeken keresztül.
Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón?

Élet a hajóhídon, avagy hogy lesz valakiből tiszt egy luxusóceánjárón? 

Éliás Balázs navigációs tiszttel nemzetközi karrierjének állomásairól, egy óceánjáró fedélzetén végzett munkájáról és a tengeri hajózás mindennapi kihívásairól beszélgettünk.
Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről

Helyzetjelentés a SIRHA Budapestről 

Tihanyi Klárát, a HUNGEXPO stratégiai és üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük, aki a Lyonból indult SIRHA mintájára létrehozott hazai eseményt a kezdetektől fogva szervezi és irányítja.